Mazányi Judit szerk.: Kandó Gyula (1908–1968). A festőművész hagyatékának bemutatása. (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 5. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2003)

csendéletek először expresszívebbé válnak. Majd a leginkább Braquenak az 1920-as évek közepe után festett csendéleteire emlékeztető képeken a motívumok karakteres formákká egyszerűsödnek és egy előre meghatározott, dekoratív foltritmus kereteibeágyazódnak, ellentétben a klasszikus kubista csendéletekkel, ahol a szétrobbantott látványelemek összeépítéséből születnek a képi ritmusok. 1943-tól 1947-ig főként ezekkel a munkáival tűnt fel csoportos kiállításokon. A háború utolsó évében a házaspár a zsidóüldözések elől menekülőket mentette, akár saját papírjaik átadásával is. így élt néhány hónapig Kandó Gyula néven Bálint Endre,

27 és született egy gyermek Kandó Gyuláné nevén.

28 A háború után a megszaporodó kiállítási lehetőségek, és az, hogy a Fővárosi Képtár művet is vásárolt tőle,

29 úgy tűnik, elindíthatták volna a középkorú művészt egy tisztes karrier felé. 1947-ben nagyobb kollekcióval jelentkezett az Alkotás Művészházban, ahol szintén elsősorban csendéleteit mutatta be. Rabinovszky Máriusz a kiállításhoz írt bevezetőjében pontos elemzést ad műveiről: „Minden képe céltudatos szerkezet: határozott, tüntetően szűkszavú, erőteljesen groteszk kontúrokkal fogja össze kemény kontrasztszínekben világító síkjait."

30 A magyar művészeten belül festményei többek között Bálint Endre felfogásával rokoníthatók, akinek műveiben azonban sokkal több az ösztönös lendület. A művészt legközelebb a kortárs, modern törekvéseket egyesítő Európai Iskola művészeinek körében látjuk viszont a budapesti, Ady Endre utcai házban, egy 1946 vagy 1947 táján készült fotón.

31 A kapcsolat teljesen logikusnak tűnik, de a kutatások egyéb dokumentummal nem tudják igazolni az iskolához való tartozását. Tény azonban, hogy 1947. május 7-én a Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének francia nyelvű ajánlása szerint az Európai Iskolából 1946-ban kivált Konkrét Művészet Magyarországi Csoportja

32 őt is delegálta az 1947 júliusában megrendezésre kerülő Salon des Réalités Nouvelles harmadik kiállítására,

33 a kiállítás katalógusában azonban nem szerepel.

34 Végül is a Vallás és Közoktatási Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok ügyosztályának ajánlásával, 15-20 képének kíséretében, családjával együtt ismét elutazott Párizsba.

35 Úgy tűnik, művészetének alakulását mégsem annyira a Réalités Nouvelles művészeinek munkássága befolyásolta, hanem a szintén 1947 júliusában, a Galerie Maeght-ben rendezett nemzetközi szürrealista kiállítás, mint arról az 1948-ban festett Csendélet kancsóval és gyümölccsel ct'mú (4. kép) képe tanúskodik, ahol a hagyományos motívumok furcsa, játékos összeszerkesztéséből, Arcimboldo késői követőjeként egy klasszikus szobor profilját hívja elő. Kandó 1948 végén vagy 1949-ben családját Franciaországban hátrahagyva, tájékozódás céljából hazatért. Feltehető azonban, hogy a „fordulat évének" politikai eseményei már megakadályozták a külföldre való újabb visszatérésében.

36 Családi háttér, egzisztenciális biztonság nélkül maradva, egy évi pesti tartózkodás után 1950-ben Szentendrén telepedett le. Az emlékezések szerint roppant nyomorúságos körülmények között élt. Valószínű, plakátok tervezéséből, illusztrációkból próbálta fenntartani magát. Hogy miért éppen a Duna-parti kisvárost választotta, abban közrejátszhattak a Bortnyik iskolával ott töltött órák

37 és a mozgalmi kirándulások emlékei, valamint baráti körének városhoz kötődő tagjai. Szentendrei időszakának első felében egyáltalán nem szerepelt kiállításokon, és csak 1957-től tűnt fel a helyi tárlatokon egy-egy művével. A Rákosi korszakban - a hagyatéki anyag tanúsága szerint - csak gyenge kísérleteket tett az alkalmazott művészet keretein belül az uralkodó szocreál stílus elsajátítására. Modern művészet iránti töretlen érdeklődését bizonyítja, hogy mindeközben az Egyetemi Könyvtárban vezetőként dolgozó ismerősétől - akivel még párizsi évei alatt került kapcsolatba - modern képzőművészettel foglalkozó, zárolt könyveket kölcsönzött.

38 1956-ben, amikor a Régi Művésztelepen dolgozó Bán Béla

39 Franciaországba emigrált, műtermét átadta Kandó Gyulának. A művész utolsó, és az életmű szempontjából legfigyelemreméltóbb periódusa, melynek során a szürrealizmuson keresztül eljutott a nonfigurativitásig, az 1950-es évek második felében indult. Több külső impulzus segítette elő egy-egy eltérő karakterű műcsoport szellemi kondícióinak kialakulását. A műcsoportok datálását nehezíti, hogy - alkotói pályájában többször tapasztalhatóan - Kandó párhuzamosan foglalkozott eltérő kiindulópontokat rejtő problémákkal, és vannak olyan csoportok, amelyekben nincs évszámmal jelzett alkotás, így egyes esetekben kénytelenek vagyunk feltételezésekkel élni. 1957-ben jelentkezett először kiállításon - a ma már azonosíthatatlan Kompozíció című művel.

40 Szintén erre az időszakra tehetjük Fantom torony című

41 festményét (5. kép),

42 melyen a vöröses narancs, a fátyol fehér és a elpiszkolódó kékes színek által meghatározott síkok szabálytalanul rétegződnek egymás mögé úgy, mintha más-más paraméterekkel rendelkező világokra nyitnának ablakot, es a megzavart térben egy barokk templomtorony emlékképe sejlik fel. Hasonló látomásos jelleggel a halála évében, 1968-ban készült Szentendrei tanácsháza este című művén (15. kép) találkozhatunk. Ami az előbbi festmény megoldásai közül több, ezt követő művén is továbböröklődik, az a hagyományos festői gesztusokból építkező felület helyett a faktúrának a szürrealizmus egyes festői eljárásait idéző, tudatos, jelentéssel teli, érzékeny és szokatlan megmunkálása. A magyar művészetben a faktúra ehhez hasonlóan fontos szerephez az Európai Iskola mestereinek, főként Gyarmathy Tihamérnak az 1940-es évek második felében készült művein jutott, majd eltérő kiindulópontokból az 1960-as évektől nyer egyre nagyobb teret. 27. v.o. Bálint Endre id. mû 28. Tevékenységéért a Házaspár 1999-ben Izrael állam Yad Vashem kitüntetésében részesült. A Konkrét Művészet Magyarországi Csoportja előzménye volt a Galéria a 4 Világtájhoz elnevezésű csoportnak, melyhez többek között Lossonczy Tamás, Gyarmathy Tihamér, Fekete Nagy Béla, Marlyn Ferenc tartóztak, v.o. György P.-Pataki G.: Az Európai Iskola és az Elvont művészek csoportja, Corvina, Bp. 1990., 28. p. 29. Két, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező művet a Fővárosi Képtár vásárolta: 1945-ben a „Vörös fazék" c. képel Az Első Szabad Nemzeti Kiállításról (kat.sz. 88.), 1947-ben a „Cifra tükör" c. képet a Második Szabad Nemzeti Kiállításról (kat.sz. 199.); v.o.: műtárgyjegyzék 30. Az Alkotás Művészház XXXIII. kiállításának katalógusa. Bene Géza, E. Kandó Gyula festők Gádor Magda szobrász. 1947. április 27-május 11. Dr. Rabinovszky Máriusz előszavával, Bp. 31. Id. György P. -Pataki G.: Az Európai Iskola és az Elvont művészek csoportja, Corvina, Bp. 1990., 32. kép 32. A Konkrét Művészet Magyarországi Csoportja előzménye volt a Galéria a 4 Világtájhoz elnevezésű csoportnak, melyhez többek között Lossonczy Tamás, Gyarmathy Tihamér, Fekete Nagy Béla, Martyn Ferenc tartózlak, v.o.: u.o. 28. p. Az adat mindeddig egyetlen bizonyítéka annak, hogy a csoport aktív tevékenységei is kifejtett. 33. SZFM Adattár 34 Eldönthetetlen, hogy csak a katalógusból maradt ki, vagy a kiállításon sem szerepeltelték műveit. 35. Kiviteli engedély kérése. VKM 1947. május 10-én kell levele. SZFM Adattár 36 Bár a család mindvégig tartotta a kapcsolatot a művésszel, már soha többé nem éltek együtt. 37 Ata Kandó közlése 2003-ban. 38 Román József közlése 2003-ban 39 Bíró Gáborné közlése 2003-ban. 40. III. Pest Megyei Képzőművészeti Kiállítás, 1957. Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre 41 A művek címeinek nagyobb része nem a művésztől, hanem a muzeológusoktól származik. A címadás a tárgyilagosság mellett a jellegzetességek alapján lörlénő megkülönböztetést szolgálja. 42. A festmény lehel, hogy azonos azzal a Templomtorony c. művel, melyet az Északpest Megyei Képzőművészeti kiállítás 1958-as zsűri jegyzőkönyve említ. SZFM Adattár