Mazányi Judit szerk.: Kandó Gyula (1908–1968). A festőművész hagyatékának bemutatása. (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 5. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2003)

leegyszerűsített elemek dekoratív elrendezésével a Bortnyik által meghirdetett elvek megértését, a hozzájuk való alkalmazkodást tanúsítják.

13 Az alkalmazott grafikai tevékenység, mint a megélhetés biztosításának eszköze, Kandó életpályáján szinte mindvégig újra és újra felbukkan: készített színpadterveket, illusztrációkat, plakátot, lemezborító terveket (2. kép).

u Feltehetően a Bortnyiknál tanultak államilag is elismert megerősítését szolgálta, hogy első párizsi tartózkodása után, 1936-ban elvégezte a Budapesti Kereskedelmi Akadémia reklámügyi és kirakatrendezői szaktanfolyamát. Az iskolában a reklám lélektanát és költségvetését éppúgy oktatták, mint a tipográfiát vagy a kirakatrendezést.

15 A Bortnyik Műhelyében elsajátított szemléleti nyitottság, és az alkotási folyamatban alkalmazott tudatos formaelemzések gyakorlata mélyen beleivódott Kandó gondolkodásmódjába. A műveiről fennmaradt fotók

16 azonban arról tanúskodnak, hogy a racionális, gyakorlati célok szolgálatába állított művészet művelése korántsem elégítette ki - a visszaemlékezések szerint - hullámzó kedélyállapotokkal rendelkező fiatalembert önkifejezési vágyát és a művészetben rejlő mélyebb lehetőségek vonzották. Látókörének bővítéséhez hozzájárult mind a Simplon-kávéház baloldali művészköre által Vilt Tibor budai műtermében rendezett szemináriumok látogatása,

17 mind a baloldali ifjúsági mozgalom kirándulásain, illetve a Magántisztviselők Országos Szakszervezetének székházában megtartott előadásokon, parázs vitákon való részvétele. Ez utóbbi helyen ismerkedett meg Bálint Endrével is, akihez később baráti szálak fűzték.

18 A házaspár kapcsolatban volt a Kassák Munka-köréből kivált un. oppozíció elveit valló társaság tagjaival,

19 közülük Vajda Lajossal, Justus Pállal, Kelemen Imrével barátságba is kerültek.

20 Ezzel a szellemi poggyásszal érkezett feleségével 1932-ben Párizsba, a magyar művészek Mekkájába,

21 ahol elindult az élete végéig tartó küzdelem saját hangjának megtalálásáért. A közel négy évi ott tartózkodásuk alatt Kandó festett, és a házaspár grafikai tevékenységből próbált megélni. Közben 1933-ban rövidebb időt töltöttek Barcelonában, Kandó ott dolgozó édesapjánál.

22 Ennek a korszaknak a munkáiból alig ismerünk valamit. Közéjük tartozik az 1935-ben festett, fényképről ismert, Szerzetes című kép, amelyen a kubusokra egyszerűsített, hengeres figurák igaz, egy zsánerszerű jelenet résztvevői, hangulatában azonban átmentődik valami Bortnyik 1920-as évek közepén festett - sokkal fanyarabbul groteszk - metafizikus kompozícióiból. Úgy tűnik, nem sikerült gyökeret verniük a francia fővárosban és hazatértek. Itthon a még mindig nagyon fiatal művész tovább folytatja festői kísérleteit. A fényképekről ismert festményeken éppúgy feltűnnek oldott, lazúros felületekkel festett, posztimpresszionista csendéletek - köztük a művészi önmeghatározás közismert fordulatait alkalmazó önportré kíséretében - vagy a novecento mestereinek hideglelős tárgyilagossága felé közelítő önarckép, mint a klasszikus 13. Meinl tea, hirdetési terv reprodukciója. Reklámélet, 1929./ 10. sz. 9.

p.; Sidol. hirdetési terv, u.o. 10. p.: Habig kalap, plakátterv, Reklámélet, 1930. 4.sz. 10. p.; Postatakarékpénztár plakátpályázatára készült terv. Magyar Grafika. 1930. XI. évf. 9-10. sz. 240. p. 14. Sokszorosításra került változatot csak egyet tudunk a kiállításon bemutatni. 15. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia Bizonyítványa, kelt 1936. február 16-án. SZFM Adattár 16. SZFM Adattár 17. Major Máté emlékezése, in.: Szabadság és a nép. A Szocialista Képzőművészek Csoportjának dokumentumai. Bp. MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1981. 330. p. 18. Bálint Endre id. mű 19. A csoporthoz tartozott többek közötl Vajda Lajos, Korniss Dezső, Szabó Lajos, Zelk Zoltán, Vas István, Justus Pál v.o.: Vas István: A félbeszakadt nyomozás, Bp. Szépirodalmi, nagybányai felfogás felidézése a szabadban zajló jeleneteken, vagy egy-egy expresszív fejábrázolás. Úgy tűnik, ekkoriban nem annyira a Párizsban látottak inspirálták, hanem a hazai palettán keresi saját kifejező eszközeinek előképeit. A hazai megtelepedés szándéka komolyan foglalkoztathatta a házaspárt, erre utal Kandó kereskedelmi akadémián szerzett bizonyítványa, vagy az, hogy felesége, Ata Pécsi József fotóművésznél vizsgát tett és iparengedélyt is szerzett.

23 1938 tavaszán állami önállósítási kölcsönért folyamodnak,

24 feltehetően azonban nem kapták meg, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ismét a francia fővárosban próbáljanak szerencsét. Második párizsi tartózkodásuk két évre tehető,

25 és Franciaország német megszállása után nem sokkal hazatérni kényszerültek. Ennek a korszaknak érdekes dokumentuma Kandó jegyzetekkel kísért több, mint kétszáz oldalas vázlatfüzete (3. kép), melyet Franciaország német megszállásának évében, 1940 tavaszától augusztusáig szinte naplószerűen vezetett. A füzet eleji lapokon Atáról a Luxembourg kerti, tavaszi napsütésben még gyanútlan örömmel készített ábrázolások láthatók, majd a művészet történetének Raffaellot megelőző korszakainak tárgyairól: kopt műalkotásokról, ravennai mozaikról készít emlékeztető, rajzi feljegyzéseket. Az önarckép - mint a művészi identitás meghatározására tett kísérlet - visszatérő tárgya a lapoknak. Több tucat oldalból álló sorozatot rajzolt Les événements d'

aujourd'hui (Mai történetek) címmel, mely, bár formai karakterében merőben eltér, de gondolatkörében rokonítható Klee szintén 1940-ben készült, nagyon szuverén Eidola sorozatával. A rajzokon a szürrealisták és elsősorban Picasso külső s belső szörnyektől megrettent, félelmek által torzított figuráit próbálta meg adaptálni úgy, mint ahogy klasszikus korokban tanítványok lestek el mesterük fortélyait. A vázlatok alapján megvalósult művével eddig nem találkoztunk, csak néhány feltehetően jóval későbbi - ötletszinten megrekedt mű idézi fel Picasso 20-as évekbeli figuraformálását a szürrealista képek metafizikus hangulatával párosítva. Oka lehet ennek az is, hogy az eredménynyel elégedetlen volt, és ezért célul tűzte maga elé a műalkotás létrehozása helyett „a legegyszerűbb, a legtárgyilagosabb természetszemléleten alapuló, komoly" stúdiumok készítését. Műveivel kapcsolatos hiányérzetét a következőkben összegezte: „Nézzük meg Picassot. Minden művén, még az úgynevezett »legértéktelenebb« badarságon is mennyire érezni az életet, a művész kontaktusát a témával, az élő valóságos ábrázolttal. Még akkor is, ha ez a legelvontabb, a legspirituálisabb, tehát nem ábrázolt. Tehát több élő életet kell vinni a dolgaimba."

26 A kitűzött cél ellenére a vázlatok egy jelentős hányadát kitevő csendéletterveken a Bortnyik-iskolából örökölt, tudatos formaelemzés módszerével, spekulatív úton közelíti meg tárgyát. A csendélet a legfontosabb műfaja marad kb. az ötvenes évek közepéig. A csendelet problémakörén belül kitapintható egy határozott állomásokból alló út: a kezdeti puritán motívumokból épülő, de oldott hangvételű 1967.120-130. skk. 20. Ata Kandó közlése 2003-ban. Az ismeretség kezdetének időpontja nem tisztázódott. 21. Ata Kandó közlése 2003-ban. 22. A barcelonai kirándulás alkalmából készült fotón 1933-as dátum olvasható. SZFM Adattár 23. Ata Wächter Kláránál volt inas, majd Haár Ferencnél segéd. Ata Kandó közlése 2003-ban. 24. Illetőségi bizonyítvány, SZFM Adattár. (A kölcsönre vonatkozó adatokat más művészeknél is találhatunk, de eddig nem sikerült tisztázni, hogy a kölcsön hatálya milyen széles körre terjedi ki.) 25. Feltehető, közben haza-haza látogattak, mert Bálint Endre 1938 nyarán és 1939 telén rövidebb hosszabb idót tolt Kandóéknál, Nógrádverőcén, v.o. Bálint Endre id. mű 26. Párizsi vázlatkönyv, 1940. május 1. 64-65. o.; SZFM Adattár