Cs. Balogh Éva szerk.: Szentendre múltjából. A kerámia, az üveg- és fémművesség emlékei. Szentendre szőlő- és borkultúrája (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1996)

lános lehetett, hiszen a lakosság zöme szőlő­termesztéssel foglalkozott. Előfordul pincetok említése is, ami tkp. egy láda, belevaló egymás­hoz szorosan illeszkedő, formába fújt palac­kokkal, a bor szállítása céljából. XVIII. századi palack, gravírozott dísszel Szentendrén 1791-ben említenek először üvegest. Az 1800-as évek elején az üvegesek vegyes céh alapítását kérik együtt a kőműve­sekkel és ácsokkal - tehát elsősorban ablak­üvegezéssel foglalkozhattak, mely a táblaüveg térhódításával ekkortájt lett általános. A pincetok-palack formája később is nép­szerű, kisebb méretben, csiszolt díszítéssel. E darabok már az üvegművesség másik irányát, az üvegtárgyak finomabb, igényesebb kidol­gozású csoportját képviselik. Ide tartoznak a Héderváry-hagyatékból származó XVIII. szá­zadi palackok, amelyek valószínűleg magyar készítésűek, a fúvott üveg felülete gazdagon csiszolt, a száján fém (ezüst) foglalattal. Egy másik XVIII. századi, szép formájú, csiszolt díszű palacknak az eredeti fémfoglalatos parafa dugója is megvan. Valószínűleg erdélyi huta terméke a nagyméretű, vödörpohár-típusú fú­vott, matt csiszolású váza. E XVIII. századi tárgyak a történeti üveggyűjteményünk leg­szebb darabjai. A XIX. század közepén működő üveghuták egy részében már gyáripari jellegű termelés folyt. Némelyek, pl. a parádi huta egyre inkább a finomüveg készítését helyezte előtérbe. A gyárakban is létesültek csiszolóműhelyek, ame­lyekben saját termékeiket díszítették. Készültek úgynevezett hutakész finomüvegek, amelyek szép formájuk, színük, funkciójuk miatt további díszítést nem igényeltek. XIX. századi parádi termék a bemutatott nagyméretű, hólyagos díszítésű kék váza, és a két porron-formájú (spanyol ivóedény mintájára készült) kék színű, fúvott, hutakész hűtőpalack. Az ilyen termékeket kereskedők értékesí­tették, míg a parasztüveget a műhelyek körze­tében lakó vándorárusok terjesztették. A mező­városokban dolgozó üvegesek, majd a városokban létesített üvegfinomító műhelyek a Hűtőpalack

Next

/
Oldalképek
Tartalom