G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN
került, ott nősült meg. Az aradi Alföld című napilapban publikálta 1889. február 16-án Grassalkovich Antalnak az Országos Széchényi Könyvtárban felfedezett kéziratát Egy aradi főispán könyve címmel. A Grassalkovich-kéziraton kívül Gödöllőhöz köti még az is, hogy pontosan kiszámolta, hány napot töltött Erzsébet királyné Gödöllőn. 7 1892-ben Kolozsvárra nevezték ki az egyetemes történelem professzorává, tehát fokozatosan erdélyivé vált. Az I. világháború idején a kolozsvári egyetem rektora volt, 1919. május 12-én azonban eltávolították kolozsvári egyetemi tanári állásából. 1921-ben költözött Szegedre, ahol - Teleki Pál kérésére - segített az ide átköltöztetett egyetem megszervezésében. Tehát ő is azon értelmiségiek közé tartozott, akik a trianoni döntés miatt kerültek Szegedre, majd Gödöllőre. A szegedi egyetem tanáraként folytatta addigi munkáját, de lélekben továbbra is kötődött Erdélyhez, gyakran publikált erdélyi lapokban. Egyetlen lányuk, Müller Alfréd m. kir. százados felesége és három fiúgyermekük Gödöllőn lakott, és Márki Sándor gyakran tartózkodott náluk. A történész 1925-ben Gödöllőn halt meg 72 éves korában, de Budapesten temették el a Kerepesi úti temetőben. Valószínűleg később hozták hamvait Gödöllőre, mint Körösfői vagy Teleki Pál esetében, mert itt található síremléke a Dózsa György úti temetőben. 8 Gödöllőn volt a csonkamagyarországi székelyek lapjának, a Székelységnek a szerkesztősége. A szélsőjobboldali folyóiratot Szépvizi Bálás Béla (1871-1934) szerkesztette, az 1921-ben kiadott, majd a II. világháború után betiltott Kánaán pusztulása I-II. című antiszemita regény írója. A regény címlapját Remsey Jenő festőművész tervezte. Gödöllőn a Királytelepen működött Szépvizi Bálás Béla másik vállalkozása, a Turáni Irodalmi Vállalat, ami Napsugár címmel adott ki „Ősmagyar néprajzi havi folyóirat"-ot 1925-ben és 1926-ban. 9 Székely Irodalmi és Tudományos Társaság alakult Budapesten, melynek vezetőségében több gödöllői író is szerepelt. A társaság főtitkára Szépvizi Bálás Béla, titkárai Kovács Dénes és Holló Ernő voltak. 1933 őszén a gödöllői járás székelyei összegyűltek, és Hargitaváralja gödöllői járási társközség címen egy szervezetet hoztak létre. A jelképes község bírája tordai Sándor László ny. csendőrezredes lett. Azt tervezték, hogy Gödöllőn egy székelyotthont létesítenek székelyföldi építési stílusban. Elsősorban azzal a céllal, hogy a szétszóródott és a kallódásnak kitett székely nemzeti kincseket megmentsék és egy közös otthont teremtsenek a szétszórtan élő székelyeknek. Az otthon, melynek terveit a csonkaországban lakó székely művészek készítették volna, végül is nem valósult meg. 1 0 7 Ezt az Erzsébet Magyarország királynéja című könyvében tette közzé. Bp. 1899. 8 Paksa Rudolf: Márki Sándor. Korunk (Kolozsvár), 2011. 5. sz. 60-65.; Halálozás. GV1925. júl. 5. 1.; GH1935. febr. 24. 2. 9 Л kőnyomatos újságból a Gödöllői Városi Múzeumnak is van egy példánya. GVM TD 96.30.1.; Remsey Jenőtől nem állt távol a Kánaán pusztulása c. regény problematikája, a festőművész, költő 1920-ban adta ki A Szent Turul c. irredenta drámai költeményét; GH 1935. jan. 6. 3.; Szépvizi Balázs Béla a Hargita megyei Csíkszépvizen született 1877-ben. Innen vette fel az előnevet. 10 Székely Irodalmi és Tudományos Társaság alakulása. GH 1932. máj. 22. 3.; A járási székelyek közgyűlést tartottak. GH 1934. dec. 23.3.; GH 1935. jan. 20.2.; GH 1935. jún. 16.2-3. 201
