G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN
A két világháború között a székely származású Bögözi Vilmos volt a máriabesnyői kapucinus kolostor vezetője, és a szintén székely származású Márton Lajossal (1891-1953) festtette ki a máriabesnyői templomot 1942-ben. Bögözi páter továbbá székelykaput állíttatott Erdély viszszacsatolásának emlékére 1943-ban a máriabesnyői templom bejáratához. 11 Csíki Kovács Dénes (1893-1981) erdélyi származású tanító, író 1917-ben került Magyarországra és 1925-ben költözött családjával Gödöllőre, illetve Máriabesnyőre, ahol tanítóként dolgozott. Bár nem trianoni menekült, de a Kicsi Góbé című gyereklapjával, a Zarándok-naptárba és a Gödöllői Hírlapba írt cikkeivel a székely mesevilágot, nyelvjárást, az erdélyi kultúrát népszerűsítette, az erdélyi jelenlétet erősítette. A ditrói születésű Siklódy Lőrinc (1876-1945) szobrászművész két szobrot készített Gödöllőn (/. világháborús emlékmű és Cserkészszobor), a helyi képviselő-testület kormányfőtanácsosi címre is fölterjesztette 1940-ben. A testületi határozat, mely ismerteti Siklódy Lőrinc életútját, azzal indokolja a fölterjesztést, hogy a művész nemcsak Gödöllőn, de a gödöllői járás több községében is alkotott első világháborús emlékművet. .Minden egyes alkotásánál a nemes cél és nem az anyagiak lebegtek elsősorban szemei előtt." 1 2 Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy erős székely, erdélyi és egyéb határainkon túli képviselet létezett Gödöllőn Trianon után, amelynek maradandó emlékeivel (székelykapu, szobrok, freskók) ma is találkozunk nap mint nap településünkön anélkül, hogy történelmi összefüggésbe helyeznénk őket. Hovhannesian Eghia írja a Gödöllői Hírlapban az 1930-as évek elején, hogy Gödöllő lakosságát két részre oszthatjuk, olyanokra, akik itt születtek és olyanokra, akik betelepedtek, azaz „gyüttmentek" a helyi szóhasználat szerint. Hovhannesian szerint általában a „gyüttmentek" fejéből pattan ki minden új eszme, azok akarnak javítani a közállapotokon és szebbé, élhetőbbé tenni a települést. 1 3 Itt nyilván sajátmagára gondol elsősorban, hiszen ő is örmény menekültként került az I. világháború alatt a településre, és nagyon sok terve, ötlete volt arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobban szeretni 11 A máriabesnyői templom freskói. GH 1942. jan. 25. 2.: Dr. Hovhannesian Yervant /Tarján Károlyt: Nyílttér. GH 1942. márc. 29. 3. 12 Kivonat Gödöllő község képviselő-testülete által 1940. évi november hó 23. napján tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvéből. Gödöllő, 1941. febr. 27. PML V. 1044lclb Gödöllő nagyközség iratai. 13 Hovhannesian Eghia: Tervek és gondolatok. GH 1931. ápr. 5.2-3. Székelykapu (1943) a máriabesnyői templom bejáratánál 202
