G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
új gyönyört és élvezetet kínálva. Órák hosszat el lehetne idó'zni s merengeni itt a sűrű fáknak hűvös árnyában, s az élvezet, mit a természet szépségének szemlélete nyújt, percekké rövidítené a gyorsan elillanó órákat. A dombnak túlsó lejtőjén a pagony tisztásait magas fű nőtte be, s a természet pazar keze ezer virággal tarkítá ennek hullámzó bársonyát. Néha egy-egy félénk őzike villan fel az erdő sűrűjéből, s illan el ismét a tisztáson át a bokrok másik rejtekébe, kedves tünemény volt, kellemes megrezzenés, csak az kár, hogy a vonzó látomány oly hamar elenyészett." Míg az egyik képen a vadon természet szépségei láthatók, a másikon az emberi kéz munkájának gyümölcse gyönyörködtet. Keleti Gusztáv rajza az Alsópark szélében lévő Hattyús tavat ábrázolja, de Győry Vilmos bemutatja a kastély mögötti Felső parkot is. Ez az egyetlen fennmaradt kép a hattyús tóról, amelyet később feltöltöttek, eltüntettek. A tó medrét a Rákos patak vize táplálta. Leírásában tanulmányozhatjuk a hamis, idilli romantika stílusát, a jó tollú író szép, választékos jelzőit, gördülékeny mondatszerkesztését egy olyan falusi világról, ahol minden derűs, harmonikus, problémamentes és az egész leírás könnyen felejthető. 1881-ben vásárolt egy kis házat Gödöllőn a Kossuth utca 38. szám alatt. Életrajzírója, Radnai Dezső szerint sokat fáradozott családtagjai érdekében. ,.És róluk gondoskodott akkor is, mikor megtakarított fillérein megvette a gödöllői kis házikót. Maga nemigen élvezhette, mert a nyarat is hivatalában kellett töltenie. Csak vasárnaponként rándult ki családjához, s legfeljebb egyszer-kétszer a héten. Pedig nagyon szerette falusi kis birtokát. Gödöllőnek kis dombokban emelkedő és szelíden lejtő talaja rokon volt érzéseinek gyöngéd hullámzásával. Figyelemmel hallgatta a királyi parkban magasan emelkedő fenyőnek suttogását, mely neki északi regéket mesélt, gyönyörködött a déli növények, narancs- és citromfák, pálmaligetek szemléletében, melyek a románcok hazájába ringatták lelkét és jól érezte magát környezetében, melyben a falusi egyszerűség és fővárosi civilizáció éppúgy egyesült, mint saját magában a természeti naivság magas fokú műveltséggel párosult. De leginkább szerette saját házikóját. Csinos, ízléses volt és kényelmet nyújtott a családnak. Az orosházi napok idillje ébredt fel benne újra. Szépen és találóan írja róla Dalmady [Győző]: Magyar író háza?... hát ilyen ez? Éppen ilyennek képzelém. Nyájas udvar, vidám gyermekcsoport, Galambok a ház födelén. A tornácon mosolygó házi nő, Ki a kedves vendégre vár. Fehér kalács terített asztalon, Fenn és alant égi sugár. Nincs jó dolgod, barátom, ha az ég Távol kékjén mereng szemed. A képzelet tarka álmai közt Keresed az eszményeket. Valahányszor a földre visszatérsz, És köszönt e falusi ház: Belátod, mily hjába [sic!] kalandozál... Bájosb képet ott nem találsz." 7 0 70 Radnai Dezső: Győry Vilmos élete és munkássága. In: Győry Vilmos költeményei. Bp. 1886. 95-96. QO
