G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
Amikor öt gyerekének zsivajától és a vendégektől már nem tudott dolgozni, a kert végében lévő parasztkunyhóba költözött, és ott rendezte be a dolgozószobáját. Ott írta a népszínműveket, gyermekverseket, irodalmi fordításokat. Ezen a helyen látogatta meg az a kis egér, amelyikről verset is írt. A gödöllői mindennapi életbe enged egy kis bepillantást A hírlap-olvasás című verse: posta jött! A hírlapok! / Falun mi drága nap! / Külön lapot papa, mama, / S a három lányka kap." A gyermekirodalom megalapítójaként is emlegeti a szakirodalom. Szép képekben kis világ (1880), Kedves órák (1882), Bimbócskáknak rózsaszálak (1884), Reggeltől estig (1885) című kötetei tartalmazzák gyerekverseit, melyek közül nem egy kötelező olvasmány volt a második világháború előtti tankönyvekben: Mesebeli kiskirályhoz Betévedt egy kisleány, Hogy az éppen ozsonázott Tulipános udvarán. „Ugye szép itt, ugye jó itt? Nézz csak ide meg oda, Bársony itt a gyepes udvar, Drágakő a palota. Nézd, a libám ezüst tollú, Aranyszőrű a cicám. Ugye itt maradsz minálunk Örökre, te kisleány." „Köszönöm a meghívását. De el nem fogadhatom. Szalmatetős kicsi gunyhó, Az a ház, hol én lakom. A mi libánk közönséges, S nem aranyos a cicánk, De ott van a két testvérem S édesapánk meg anyánk. Ha ölelnek, ha csókolnak, S fejem rájok hajthatom: Szalmatetős kicsi kunyhót A világért nem adom!" Amikor a szívével megbetegedett, és az orvosok Marienbadba küldték, onnan is Gödöllőre vágyakozott, amint az a feleségéhez írott levelében is olvasható: ,A második, akinek vidáman jó reggelt mondok, az a fényes napsugár, mely ablakomon bemosolyog. Tán azért olyan fényes, mert kelet felől, Gödöllő tájékáról jött, s azért esik olyan édesen megpillantanom, mert ő már látta a kis bokros udvart Gödöllőn, a repkényes folyosót." 7 1 Egy másik levelében azt írja, hogy bármily szép is Marienbad, neki Gödöllő még szebb. 7 2 Marienbad után még fél évig betegeskedett, állapota egyre romlott, de betegen is a gödöllői kirándulásról álmodozott, azt mondta orvosának: „Ha felépülök, kimegyek Gödöllőre, fölmászom egy szalmakazal tetejére, s onnan fogom teli tüdővel 71 Radnai Dezső: Győry Vilmos élete és munkássága, i. m. 101. 72 Uo.105. 91
