G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 2. NYARALÓK
ahol korán kitűnt zenei tehetségével. Bár analfabéta volt, a kottát sem ismerte, de volt tehetsége azoknak a képességeknek a kifejlesztéséhez, amelyek a muzsikáláshoz szükségesek: jó emlékezőtehetség, megjegyezte a vendéget, sok nótát tudott fejből, fejlett volt az arcmemóriája. A Kerektó utcában lakott családjával. Négy fia továbbvitte az apai örökséget, külföldön játszottak, ott öregbítették a magyar zene hírnevét. Az úri társaság cigányzene kedvelő, mulatni szerető emberekből állt, Vidák Bélának volt alkalma a majálisokon, bálokon, esküvőkön, keresztelőkön és egyéb rendezvényeken kiképeznie magát, ez a napi gyakorlati zenélés volt neki a konzervatórium. Pestet nem szerette, ezért nem tudott olyan karriert befutni, mint kortársai: Jászai Mari (1850-1926) Rácz Pál, Berkes Lajos, Banda Marci. A nyári időszakban Gödöllőn is pezsgett a társadalmi élet, sok vendéglő nyílt és mindegyik tele volt vendéggel. Szükség volt a zenekarokra. A jó zenészeket Magyar Kázmér szerint a vidéki úriházak nevelték ki, akik rendszeresen adtak elfoglaltságot és jól mulató urakat biztosítottak a cigánynak és bandájának. Gödöllő is jó hely volt ilyen szempontból. Beniczky Ferenc prefektus, Friedl Poldi, aki Sina báró után a leggazdagabb ember volt Gödöllőn, Szontagh Gusztáv, a páratlan kedvességű csendbiztos, csendőrkapitány, Gallé Antal udvari ellenőr, Garán Dániel, Székely György, Bezsilla István, Gaál Elek ügyvédek, Lumniczer József doktor vendégszerető háza, a Kaffka-villa és a székelykapus Magyar porta voltak az ötödmagával muzsikáló Vidák Béla legjobb helyei. Garán Dánieléknál mindig nagy, kiadós mulatságok voltak, jó étel-ital, szivar. Az ügyvédnek volt egy saját kitűnő hegedűje, amilyenről Béla nem is álmodhatott, és a házigazda megengedte, hogy a prímás azon játsszon, ha náluk muzsikált. A házigazda megígérte, hogy halála után Bélának adja a hegedűt, és így is történt, az özvegy betartotta férje ígéretét. Gallé Antal a Német sornak nevezett Ferenc József téren lakott egy udvari épületben, ott volt az udvari ellenőr lakása és 3 szoba arra fenntartva, hogy a miniszterek ott öltözhessenek át, ha a királyhoz mennek audienciára. Amikor nem tartózkodott itt az udvar, Gallé Antal fellélegzett, és nagyszabású bálokat szervezett nemcsak a saját lakásában, hanem az Erzsébet Szálló összes termében is. Például ő szervezte a százak bálját vagy a menyecske-bált. Miskei vendéglője, az Arany Fácán volt a legelőkelőbb, ott is Vidák Béla muzsikált. Amikor a királyi család 1867-ben beköltözött a gödöllői kastélyba, német volt a főudvarmester, a személyzet, Bécsből akartak zenekart is hozatni az esti zenéléshez, de a magyar urak és Ferenczy Ida magyar cigányt javasolt. Az aszódi Berkes Lajos és zenekara, Podmaniczky Ármin báró bandájának tagjai lettek a „palotacigányok", de egyszer-kétszer helyettesítette őket Vidák Béla és zenekara. 4 0 40 Magyar Kázmér: Vidák Béla, a híres gödöllői prímás. 1-11. GH 1935. aug. 18-nov. 24.: Magyarság 1935. júl. 28.; Anyakönyvi hírek. GH 1935. jún. 30. 3. 77
