G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY

kereskedők is. 1875. augusztus l-jén alakult meg a múzeumegylet, a belügyminisztérium 1875. december l-jén hagyta jóvá az alapszabályt. Az 1876. május 20-i közgyűlésen 3 alapító és 147 pártoló tagot jegyeztek be. Elnöknek Rómer Flórist választották, titkárnak Dobozi Istvánt, könyvtárnok és múzeumőr Gönczy Benő gödöllői református lelkész lett. A számos vidéki múzeumegylet létrehozását támogató, ösztönző Rómer célja az volt, hogy a helyi gyűjtemény létrehozása, a régészeti emlékek bemutatása, tudományos előadások tartása a vidék közművelődését segítse elő. Régiségen, történelmi emléken elsősorban őskori, ókori és középkori régészeti leleteket értettek. A gödöllői múzeumegylet eszmei célkitűzése liberális volt: a múlt értékeit, a haza kincseit akarta megmenteni, amelynek segítségével a nép műveltségét lehet emelni, látókörét lehet bővíteni. Az egylet célját így fogalmazta meg az alapszabály: „Gödöllő és vidékén, sőt bárhol felfedezett minél több történelmi és régiségi tárgyat egybegyűjteni, és közművelődés előhaladása szempontjából az egylet költségén állandóan Gödöllő városában fenntartandó történelmi és régészeti múzeumot létrehozni, tárgyait a közönség használatára kiállítani, értekezletek s felolvasások által a történelem és régészet iránti érdeklődést a közönségben felébreszteni és a nevezett tudományok ismeretét terjeszteni." A régészeti és numizmatikai anyagot bemutató kiállítást az Erzsébet Szállóban lévő Kaszinó helyiségében nyitották meg, négy díszes és nagy szekrényben helyezték el az összegyűjtött tárgyakat. A gyűjtemény római-, magyar- és vegyes érmekből, régi bankókból, kő-, bronz- és vastárgyakból, könyvekből, írott dokumentumokból és térképekből állt. A kétéves működésről két évkönyvet adtak ki, ami kitűnően dokumentálja az egylet rövid történetét és tartalmas működését. Az első évkönyvben Rómer Flóris szemelvényeket publikált Grassalkovich Antal egyetlen irodalmi művéből, az akkor még teljesen ismeretlen Beteges és unalmas gondolatai című aforizmagyűjteményből, melynek kéziratára a Nemzeti Múzeum Kézirattárában lelt. A második évkönyv pedig közli információkban gazdag előadását Grassalkovich Antalról, Gödöllő meghatározó személyiségéről. Két év után elhalt az egylet, amiben szerepet játszhatott az is, hogy Rómer Flórist 1877-ben nagyváradi kononokká nevezték ki, s már nem állt buzdítólag a múzeumszervezők mögött. A gödöllői múzeumügy történetének következő állomását egy magángyűjtemény jelentette. Magyar Kázmér (1858-1942) földművesiskolai tanfelügyelő, néprajzi gyűjtő volt. 1895-ben Dániában járt tanulmányúton, visszajövetele után a földművesiskolák tanfelügyelőjévé nevezte ki a miniszter az akkor már ismert gazdasági szakírót. Cikkei főként a Köztelekben, a Magyar Gazdák Szemléjében, a Magyar Gazdák Lapjában és a Gazdasági Lapokban jelentek meg. Később az Országos Magyar Gazda Szövetség széles körű munkájába kapcsolódott be, gróf Károlyi Sándorral, Darányi Ignáccal (1849-1927), Gaál Gasztonnal dolgozott együtt. Györffy István néprajztudós baráti társaságába tartozott. Nagykőrös képviselőjeként 1920-tól éveken át tagja Magyar Kázmér (1858-1942) 05