G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY
volt a nemzetgyűlésnek. 1894-ben megvette Gödöllőn Győry Vilmos író, műfordító házát a Kossuth Lajos utcában. Kissé átalakította az épületet, székelykaput állíttatott 1902-ben, Győry Vilmosnak pedig emléktáblát helyezett el a házon. Az év nagy részét Gödöllőn töltötte, és csak az ősz beálltával költözött be fővárosi lakásába. 6 Néprajzi anyag gyűjtésébe kezdett 1897-ben: Magyarország egész területéről származó munkaeszközöket, használati tárgyakat, népviseleteket gyűjtött. Anyaga 1573 darabból állt 1926-ban. Nagy Pál Miklóst (1868-1950), a híres jász fafaragó művészt is ő hívta Gödöllőre. 7 Jó barátságban volt Móra Ferenccel (1879-1934), levelezett is vele. A Gödöllői Járási Közművelődési Egyesület és a Faluszövetség nagyszabású kiállítást rendezett 1926 augusztusában. Ennek keretében múzeumként lehetett látogatni Magyar Kázmér portáját. A kiállítás katalógusa adja a legrészletesebb leírást néprajzi gyűjteményéről, 8 amely a második világháború alatt elveszett, szétszóródott, csak néhány darabja került be később a Gödöllői Városi Múzeumba. 9 A Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntették ki, mert részt vett 1896-ban az Ezredévi Kiállítás szervezésében. Magyar Kázmér a gyűjteményén kívül is sajátos jelensége volt a századfordulós Gödöllőnek. Lelkesedett a közügyekért, támogatott minden jószándékú kezdeményezést, például ingyen telket adott a gödöllői művésztelepnek szövőiskola felépítése céljára. Ugyanakkor tipikus példánya volt a „műparasztnak," aki a felületes, giccses parasztromantikát terjesztette, egy nem létező paraszti kultúrát akart konzerválni. Számos fényképfelvétel készült, amelyen Magyar Kázmér és felesége parasztruhába vannak felöltözve és bográcsban főznek gödöllői házuk udvarán. Sok látványos, népi kulturális bemutatóval körített vendégfogadás zajlott Magyar Kázmér nevezetes portáján. Egy ilyen estről számol be a Gödöllő és Vidéke 1909-ben. Dr. Lumniczer József, a neves orvos, akinek szintén nyaralója volt Gödöllőn a Kálvária mellett, egy Budapesten zajló nemzetközi orvoskongresszus alkalmával gödöllői nyaralójában látta vendégül báró dr. Eiselsberg Antal udvari tanácsost, bécsi egyetemi tanárt. Vasárnap délután érkeztek a 6 Buday Bamáné: Emlékezés Magyar Kázmérra. Köztelek, 1942. máj. 3. 438. 7 Holló Mihályné: Nagy Pál Miklós. 1960. Kézirat. GVM TD 93.272.4. 8 Л Gödöllői Járási Közművelődési Egyesület és a Falu-Szövetség kiállításának útmutatója. Gödöllő, 1926. augusztus hó 5-10. Összeállította: Dettár György festőművész. Bp., 1926. 81-83. 9 G. Merva Mária: Egy elpusztult múzeum üzenete. Tárgyak a Magyar Kázmér-házból. Gödöllői Szolgálat, 1997. jan. 24. 9. ÓÓ Részlet Magyar Kázmér néprajzi gyűjteményéből