G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 1. A KIRÁLYI NYARALÓHELY

bácsi cukrászdája a Ferenc József téren, híres volt a kávéja és a fagylaltja, az ügyvédek is rendszeresen odajártak ebéd után kávézni, beszélgetni. Már a század elejétó'l tervezték egy kultúrház felépítését, erről sokat cikkeztek az újságokban, de nem valósult meg. A művelődés modern helyszíneként nyílt viszont mozi. Kelemen Miksa nyitotta az első állandó mozgószínházat Gödöllőn 1912. augusztus l-jén a Ferenc József téren Diamant Mór vaskereskedő házában Uránia Mozgó néven. A Brunner család vette át a mozi működtetését 1917-ben, és több évtizedig az ő tulajdonukban maradt. Az Erzsébet királyné Szálló egyik szárnyrészében alakítottak ki modern helyiséget, és oda költözött a mozi a Diamant-házból 1937-ben és máig ott működik. Műzeumügy Múzeumegylet is alakult Gödöllőn 1875-ben Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Múzeum-Egylet elnevezéssel, mely az ország többi muzeális intézményéhez hasonlóan társadalmi alapon, helyi kezdeményezésre, saját erőforrásból született meg. Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, a Nemzeti Múzeum őre szorgalmazta egy regionális szerepkörű közgyűjtemény létrehozását. Pest megyében elsőként Gödöllőn alakult múzeumegylet. A múzeumegyletek általában megyeszékhelyeken jöttek létre, ehhez képest Gödöllő csak egy 3500 lakost számláló, kis település volt, de valószínűleg a királyi család jelenlétének köszönhetően esett rá a választás. Ebben nem is kellett csalódni, a király is támogatta a kezdeményezést évi 300 forinttal. Ez reményt adott arra, hogy a környék előkelő és tehetős birtokosai is követik majd a király példáját, és pártolják a fiatal egyletet. 1876. szeptember 4-én Budapesten tartották a VIII. Őstörténelmi és Embertani Kongresszust, ami nemzetközi esemény volt, s Rómer Flóris kezdeményezésére ehhez kívánt kapcsolódni Gödöllő és vidéke is egy kiállítással. Az indítványt pártolta a péceli Ráday Pál gróf is, és az egylet megszervezésében oroszlánrészt vállalt a későbbi titkár, az évkönyvek szerkesztője, Dobozi István maglódi községi jegyző. Jelentős közéleti emberek álltak a kezdeményezés mellé nemcsak Gödöllőről, de a környező településekről is: Szadáról, Aszódról, Valkóról, Pécelről, Maglódról, Ikladról, Kis-Kartalról, Vácról. A környék főúri és nemesi családjai képviseltették magukat, ezenkívül papok, lelkészek, tanítók, jegyzők, ügyvédek, értelmiségiek, de feltűnően nagy számban a zsidó földbirtokosok, bérlők, 04 Balra az Erzsébet Királyné Szálló, szemben a Központi Szálló (Nagykrumpli) a Ferenc József téren az 1920-as években