G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE
szeri meditálást. Az oltárlépcső sikálását, a söprögetést, a mosogatást a konyhában, a kerti munka végzését azonban nagyon unta. Az sem tetszett neki, hogy durva, feszes ruhában mezítelenül kellett aludniuk. Az előírásokat azonban be kellett tartani a rendben, így próbálták ki az új tag elhivatottságát. Ettől az életmódtól annyira elment a kedve, hogy már a rend elhagyásának gondolatával foglalkozott. Vezetője, P. Onesimus észrevette a bajt és ellenszerül a pogány Seneca műveit adta a kezébe, s ez lehetőséget adott Fesslernek, hogy a misztika világa mellett megismerkedhessen az erkölcs világával is. Seneca írásai fontosak voltak Fessler jellemformálódása szempontjából. Rávezették a fiatalembert, hogy van egy világi bölcsesség, melyhez nem a határozatlan rajongáson, hanem a határozott akaraton át vezet az út. 7 5 1774. július 9-én tette le ünnepélyesen a fogadalmat Móron, ezen édesapja nem lehetettjelen, mert egy hónappal korábban meghalt. A fogadalomtétel után rögtön, még július hó folyamán a besnyői zárdába került azzal a céllal, hogy minél jobban hozzánevelődjön rendjének szelleméhez, mielőtt rendi iskolai tanulmányait megkezdi. 1774 júliusától 1775 szeptemberéig volt a besnyői kapucinusoknál. Besnyőre Grassalkovich Antal gróf telepítette a kapucinusokat 1763-ban. A Gödöllő melletti besnyői pusztán egy régi templom helyén emelt először egy kis loretói kápolnát, majd alsó és felső templomból álló nagy barokk templomot. A grófi család kriptája is az alsó templomban került elhelyezésre. Feltűnő, jól látható helyen áll a templom és a kolostor, az Aszód felé vezető országút melletti kanyar dombján. A loretói kápolna alapjainak ásásakor egy kis, csontból készült Mária-szobrocskát 7 6 találtak, ami aztán híres búcsújáró hellyé tette Besnyőt, neve is ezután változott Máriabesnyőre. Egyre több hívő érkezett, az emberek hittek a besnyői Mária csodatevő, gyógyító erejében. A templom működtetésére, a búcsújárások szervezésére, lebonyolítására, a zarándokok lelki szolgálatára telepítette a kapucinus szerzeteseket Besnyőre 1763-ban Grassalkovich Antal. 7 7 Mivel a koldulórendi kapucinusok vagyonnal nem rendelkezhettek, alamizsna címén a gróf ellátta őket a szükséges élelmiszerrel és tűzifával. A szerzetesek rendszeresen misét mondtak az alapítóért és családjáért. Mivel Besnyő akkor teljesen lakatlan puszta volt, Grassalkovich a kolostor mellé hét házat építtetett, melybe uradalmi cselédeket köl75 Koszó János: Fessler Aurél Ignác... i. m. 110-111. 76 A kegyszoborról lásd Marosi Ernő: Egy 18. századi lelet: a máriabesnyői Madonna-kegyszobrocska. In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. 1991. 43-45. 77 A latin nyelvű alapító oklevelet, melyet Bécsben 1763. október 27-én kelteztek, gróf Grassalkovich Antal, a kapucinus tartományfőnök és a rendi kormánytanács tagjai írtak alá és pecsétjükkel hitelesítettek. A gróf királyi jóváhagyásról is gondoskodott, a Consensus Regiust 1771. július 19-én Bécsben írta alá sajátkezűleg Mária Terézia és nagy függőpecsétjével is ellátta. Mind az eredeti alapító okirat, mind a Consensus Regius a Kapucinus rend tulajdonában van. A királyi jóváhagyás hiteles magyar fordítását, ami szintén a rend tulajdonában található, közli Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő. Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllő, 2003. 70-73. 45
