G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 2. A KAPUCINUSOK HATÁSA A MŰVELŐDÉSRE
töztetett azzal a feladattal, hogy a szerzetesek segítségére legyenek a templom és zárda tisztántartásában, a búcsúsok elszállásolásában, de szigorúan megtiltotta az italmérést a templom közelében. 1771 szeptemberében - nem sokkal Fessler érkezése előtt - nyilvánították formális konventté, azaz rendesen megalakult kolostorrá, szerzetesteleppé a besnyői intézményt. Fessler érkezésekor már 16 szerzetes élt a kolostorban. 7 8 Annyira elterjedt a Mária-kultusz, a helybeli és szomszéd falvak lakosai olyan nagy számban jöttek, annyira emelkedett a gyónók száma, hogy a tartományfőnökség kénytelen volt az atyák számát emelni. „1767-ben 6, két év múlva már 10, sőt később 11 páter munkálta Besnyőn s szükség szerint a környékbeli plébániákon a lelkek üdvét." 7 9 A besnyői Mária-szobor nagy kultuszának kialakulásához hozzájárulhattak az atyák is, hiszen köztudottan a kapucinusoknál a legnagyobb az ereklyetisztelet. Az alapító gróf, aki hatalmas és kiterjedt birtokain 33 templomot építtetett, 8 0 jól felszerelte az általa alapított, épített vagy helyrehozott plébániákat, gondoskodott a berendezésükről, papi felszerelésükről. A besnyői kolostort nagyon jó adottságúnak írta le Fessler önéletrajzában, a tágas cellák kályhával is el voltak látva, ami nem voltjellemző a kapucinus rend egyéb zárdáira. Az ebédlő melletti udvarban virágoskertet alakítottak ki, fráter Guido valóságos függőkertet varázsolt a kert középső, meredek részén. A 16 szerzetes mindegyikének külön virágoskertje volt, a zárdához tartozó gyümölcsöskert, szőlőhegy és erdő egy kis mérföldet tett ki. 8 1 A gróf könyvtárral is ellátta az általa alapított egyházi intézményeket. 8 2 A kolostor szellemi központ volt. Fessler az erdőt és a könyvtárat kedvelte a legjobban Besnyőn. A zárdában az élet általában eseménytelenül zajlott, „pusztai méla csend és magány" jellemezte, 8 3 kivéve a búcsús napokat. „Nyár idején a Mária három ünnepnapjaira több ezer búcsújáró hívek zarándokolnak oda - emlékezett Fessler sok évvel később, kora78 Fessler írja ezt a számot az önéletrajzában. (Ld. Abaft Lajos, i. m. 621.) Bár Grassalkovich a végrendeletében még csak 11 barátról tesz említést „Ebben már-is 11 Capucinus vagyon", s a végrendelet 1771-ben. Fessler érkezése előtt 3 évvel íródott. (Grassalkovich A. gróf végrendelete. Közli: Marczali Henrik. Codicillus Testamenti mei Anno 1771. Die 15-a Januarii conditi. Gödöllő és Vidéke. 18.98. ápr. 17. 134.) A besnyői História Domusból világosan kiderül, hogy 1774-ben 11 kapucinus barát, Fessleren kívül 1 klerikus (katolikus papnövendék) és 4 laikus (fogadalmat tett, de pappá nem szentelt) testvér élt a besnyői kolostorban. 79 Bartal Ince: Máriabesnyő története, i. m. 57. 80 Uo. 23. 81 Öt hold erdőt adott Grassalkovich Antal a kapucinus barátoknak. Bartal Ince: Máriabesnyő története, i. m. 56-57. A besnyői História Domus szerint Fráter Guido laikus testvér a kulcsár (Cellarius) és kapus (Janitor) feladatkörét is ellátta. 82 Lábadi Károly: A Grassalkovichok barokk kincsei. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 1997. 83 Odrobenyák János: Gödöllő hajdan és most, i. m. 79. 48
