G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN
és magyar könyveket, melyeket szétosztott az országgyűlés követei között. 3 2 Könnyen elképzelhető, a baráti köréhez tartozó Grassalkovichot is Barkóczy bírta rá, hogy írásban, magyar nyelven foglalja össze tapasztalatait, pályája tanulságait mások okulására. Grassalkovich aforizmái nem betegesek és nem unalmasak, bár jónéhány közhely is szerepel a gyűjteményben. Idézi egyszer-egyszer Senecát és Cicerót, de nem hivalkodik műveltségével. Baltasar Grácián Udvari emberének ismerete is érezhető az aforizmákon: Grácián ,A' ki valakinek mély titkát ki-vallya, kárát vallya, mert annak rabja. (...) A Titok-Maximája ez: Se ne hallyad, se ne mondgyad." (XXXVII. maxima.) Grassalkovichnál: „Senkinek nyomos titkodat ki ne nyilatkoztassad, mert nem tsak meg-vettetel azért, de másnak miatta rabjává lészel." (OSZK III. 37.) Grácián: „Vegye észre a' bőlts, hogy ha eőtet meg keresik, nem keresik magát, hanem valami interesse haszont, melly vagy benne vagyon, vagy tőle fűgg." (LIT maxima.) Grassalkovichnál: „Bolondság az olyannak, a' ki pénzünkért, vagy maga hasznáért barátságunkat keresi, barátságát betsülni, mert az nem nékünk, hanem pénzünknek, s maga hasznának baráttya." (OSZK IV. 7.) 3 3 Vannak hasonló gondolataik, mert hasonlóak voltak a tapasztalataik az udvari életben, az ügyeskedés, boldogulás praktikáinak ismerete, az érvényesülés tudománya rokonítja őket, de teljesen más személyiségek. Grassalkovich stílusa, nyelve száraz, racionális, puritán, nincs benne különösebb művészi igény, kulturális érdeklődés, a vonzódás a könyvek, a tudomány világa iránt. Egy tehetséges, sikeres, józan gondolkodású ember fogalmazza meg gyakorlati tapasztalatait az aforizma és a maxima műfaji követelményeinek megfelelően: röviden, tömören, helyenként ösztönzően, tanáccsal szolgálva. Jól értette korát, ismerte a korszellemet, és a maga hasznára is tudta azt fordítani. A jobbágytól az udvari emberig sokféle társadalmi réteggel érintkezett, széles körből merítette emberismeretét. „Ha elmés emberekkel társalkodol, néha tanátsot kérj tőlük, mert kevélységek eszekben lévén, abban lészen nagy gyönyörűségek." (OSZK III. 36.) Nem táplált illúziókat az emberi kapcsolatokról, a barátságról, szerelemről, erkölcsről. Az aforizmáknak egy nagy csoportja szól az udvari erkölcsről, a képmutatásról, a politikai életről. Grassalkovich különbséget tett a valódi viselkedés és a látszat között, s a valóságnál fontosabbnak tartotta a látszatot, a tettetést, a külsőségeket, ami alapján megítélik az embert. Hűen kifejezte korának erkölcstelenségét és gátlástalanságát. Az őszinte, nyílt magatartás vállalása helyett képmutatásra, hazug viselkedésre buzdított. „Látszatván meg-vetni azt, a'mit óhajtasz, bizonyosabbá teszed magadat annak megnyerésében." (OSZK I. 25.) „Nem jó sokáig egy beszédet űzni, hogy meg ne esmér32 Entz Géza: Barkóczy Ferenc gróf, a magyar barokk-kor nagy mecénása. In: Történetírás. Bp. 1939. 167-187. - Entz Géza: Magyar főpapok művészeti és műveltségi tevékenysége a XVIII. században. Bp. 1943. Klny. a Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1942/43. évi Szekfü Gyula Emlékkönyvéből. 33 A Baltasar Grácián Udvari ember című művéből vett idézeteket Faludi Ferenc fordította. Faludi Ferenc: Prózai müvei. Bp. 1991.1. 433., 439. Régi magyar prózai emlékek 8/1-2.
