G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

tessünk, és magúnknak irigyeket és ellenségeket ne szerezzünk." (OSZK I. 90.) „Náladnál nagyobbakat, vagy Elöl járóidat, ne rágalmazzad, mert ezeknek vagyon módgyok a' bosszú-állásban." (OSZK I. 92.) „Midőn a Királynak, vagy valamely Urasságnak valakihez szűnik kegyessége, szűnik azonnal ahoz az Udvariaké is." (OSZK I. 93.) „Vigyázva kell az alább valókkal társalkodni, mivel ezek a' társalkodásban könnyen el-felejtkezvén magokrúl, módot tartani nem tudnak." (OSZK II. 4.) „Valamint a' fellyebb-valókkal való társalkodásunkért betsültetünk, úgy az alábbvalókkal-valóért meg-vettetünk." (OSZK II. 5.) „Hízelkedés sokasíttya számát, és kedvelteti, az udvariakat." (OSZK II. 28.) ,Aki megérdemli, parantsollyad hogy meg-bűntessék, de a büntetést te ne szemléllyed, hogy kegyetlennek ne tartassál." (OSZK IV. 64.) „Sohase panaszolkodgyál, máskülönben magad magadat el-árúlod, hogy vagy jó baratid, vagy a szerentse, teged el-hagyott, és irigyeidet ez által nagyon meg-vigasztalod." (OSZK IV. 66.) „Igen tanátsos, hogy ha te felőled akár jó baratod, akár ellenséged ízetlen szót szóllott, szemekre ne hánnyad, hanem mintha nem tudnád úgy tettesd magadat." (OSZK IV. 85.) Valóságos gyakorlati erkölcstanát adta az előrejutásnak, az érvényesülésnek: „Fellyebb valóinknál, kikre szükségünk vagyon, tudni magúnkat szükségeseknek tenni, leg-főbb mesterség." (OSZK II. 3.) „Nagy embereknek tulajdona, hogy minden történeteket magok ditsőségére és magasztalására magyarázzanak, valamint a szerelmesek." (OSZK I. 29.) „Ritkán eszünk szerint, hanem mások példája szerint élünk." (OSZK I. 62.) „Udvarba menni, és annak tsinnyát nem tudni, annyit tészen, mint a' nagy tengeren kormány tartó, és evező nélkül hajózni." (OSZK IV. 95.) Tudott tanácsot adni az uralkodónak: .Akkor könnyű újságot bevinni a' Birodalomban, midőn egyenetlenség vagyon a' nép között. Könnyen be-veszi a' meghasonlott népnek része az Újságot, és hogy nyugodalmasan ellyen, a' más rész is, lassanként, lassanként reá adgya magát." (OSZK I. 5.) „Tanátsos a' Királyoknak Birodalmok nagyobbitására utat mutatni, mert így új módgyok lévén szerezhetni, nem kintelenittetnek mindenkoron tsak egy országot préselni, és fejni." (OSZK I. 6.) „Mennyivel nyomorúltabbak az emberek, annyival könnyebb velek bánni, mivel annyival alázatosabbak, és serénnyebbek." (OSZK I. 80.) „Jeles kérdés: Jobb-e? hogy az alattad lévők szeressenek, vagy féllyenek tőled? Mind a' kettőt kell ohajtanod, de mind a' kettőt nehéz meg-nyerni. Gyakran a ' félelem hasznosabb, mert többire az alattad valók hálá adatlanok, álhatatlanok, ravaszok, veszedelmektül fútók, nyerességre ásítok, kiknél hasznos a' fenyíték." (OSZK I. 51.) Használt időnként képeket, hasonlatokat, metaforákat, a barokk irodalomban divatos, merész és elmés retorikai fogással alkotott concettokat, szellemes csattanókat, de nem rendelkezett túl nagy leleménnyel ezen a téren. „Ifiak tanáttsa hasonló a' ki nem forrott borhoz, melynek édesebb az íze, de több a sepreje, kedvesebb a' szájnak, de ártalmasabb a' gyomornak." (OSZK IV. 62.) „Sok emberek nem nézhetik azokat a' kik által elöl-mentek, okúi adván: hogy midőn már az épület el-készittetik, el-kell hányni az állásokat, egyéb aránt el-veszti az épület ékességét." (OSZK II. 93.) ,A' napot a felyhők, az észt pedig a' heves indúlatok homalyosittyák." (OSZK III. 98.) 24