G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 2. A DZSEMBORI (1933) AZ IRODALOMBAN
2. A DZSEMBORI (1933) AZ IRODALOMBAN József Attila verse akkor jelent meg - 1933. augusztus 4-én -, amikor megnyílt a világtábor Gödöllőn az arénában Baden-Powell, Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál főcserkész jelenlétében. A vers egy kis példányszámú, rövidéletű lapban látott napvilágot, A Hírben. Az irodalomtörténészek sokat vitatkoztak azon, hogy mikor írhatta a költő ezt a verset, melynek stílusa nem illett a harmincas évek nagy versei (.A város peremén, Elégia, Óda) közé. Péter László állítja, hogy a verset a gödöllői dzsembori és annak jelképe, a csodaszarvas ihlette, hiszen egész évben a dzsemboriról beszéltek az emberek és írtak az országos lapok. Arany János Rege a csodaszarvasról, a Buda halála hatodik éneke ismert költeménye is hatással volt József Attilára a vers megírásakor. 3 4 Cserkész textil melljelvény a csodaszarvas motívumával A csodaszarvas Ükös ükünk, ősök őse Ázsiai puszták hőse, Vágyat nevelt csodavadra, Szarvast űzött napnyugatra. Hejh magyarok, hajh szegények, Hova űzni azt a gímet? Aki hajtja, belepusztul Asszonyostul, csapatostul. Úztön űzve kis sereggel, Éjten éjjel, reges reggel, Át az éren, át az áron, Fegyveres népű határon. Csodaállat, csak elillant, Lombokon át, ha megcsillant. Csak a nyomát hagyta minden Füves földön, fájó szívben. Az is, aki látta, végre, Hagyja immár békességbe. Tisza mellett, Duna mellett, Az a szarvas itt legelget. Ázsiai nehéz szaga Ázott pusztán füstöl tova S aranyszőre, mikor illan, Gyári füstön általcsillan. Az az előd nem volt boldog Nem boldogok az utódok. Az ős haza odaveszett, De a vágy nem emlékezet. Kortyolgat az ég tavából, Villó aggancsa világol Ága-boga tükörképe Csillagvilág mindensége. 34 Péter László: Csodaszarvas. József Attila és a dzsembori. Magyar Nemzet, 2005. jún. 11.35. Köszönöm Tóbiás Csaba Sándornak, hogy felhívta a figyelmemet a cikkre. 21 1
