G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
I. A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI A kezdetektől 1867-ig - 1. A GRASSALKOVICHOK SZEREPE GÖDÖLLŐ KULTURÁLIS ÉLETÉBEN
másolatban terjesztették az irodalmi műveket, és közben persze nem ragaszkodtak a filológiai hűséghez, a textológiai pontossághoz. Mai ismereteink szerint Rómer Flóris publikált első ízben szemelvényeket Grassalkovich művéből a Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti MuzeumEgyletének első évi évkönyvében 1877-ben. 2 8 Majd Márki Sándor (1853-1925), a Gödöllőn elhunyt és eltemetett történetíró, egyetemi tanár fedezte fel az Országos Széchényi Könyvtárban, és közölte Grassalkovich kéziratát szinte teljes egészében 1889. február 16-án az aradi Alföld című napilapban Egy aradi főispán könyve címmel. (Grassalkovich aradi főispán is volt egy időben.). Száz évvel később került sor a kézirat tudományos feldolgozására. 2 9 Az aforizma műfajának La Rochefoucauld (1613-1680) és Pascal (1623-1662) óta már évszázados hagyománya volt a 18. században. Fallenbüchl Zoltán joggal feltételezte, hogy Grassalkovichnak műve megírásához mintát adhatott az angol jezsuita William Darrel (1651-1721) Nemes ember és Nemes asszony című műve, valamint a spanyol jezsuita Baltasar Grácián (1601-1658) Udvari ember című műve, melyeket Faludi Ferenc ültetett át magyarra, és a korszak közkézen forgó művei voltak. (Faludi Darrelt „Dorell Józsefnek nevezte.) Ezek a szabálygyűjtemények a helyes viselkedésre, az előkelő űri magatartásra, az udvari erkölcsre oktattak, s egyben a képmutató politikai érvényesülés kézikönyveiként lehetett őket használni. Csakhogy Faludi Darrel-fordítása 1748-ban jelent meg, Gracián-fordítása pedig 1750-ben a nagyszombati nyomdában. Ha Grassalkovich aforizmái 1744 és 1748 között keletkeztek, akkor megírásukat nem befolyásolhatták Faludi fordításai. Tehát valószínű, hogy Grassalkovich nem Faludi könyveit használta aforizmái megírásához. Az ellentmondás feloldását az 1787-es pozsonyi könyvtári katalógus adja, melyben három Baltasar Gracián-mű szerepel francia fordításban: L' Homrne de Cour (Udvari ember) Amelot de la Houssaie francia fordításában, ami Rotterdamban jelent meg 1728-ban (a mű eredeti címe: Oraculo manual. Kézi orákulum, és 1647-ben jelent meg), továbbáL' homrne universel {Az egyetemes ember) című műve, melyet ugyancsak Rotterdamban adtak ki 1729-ben és a Reflexions politiques de Baltasar Grácián sur les plus 28 Rómer Flóris: Szemelvény gyaraki gróf Grassalkovits Antal beteges és unalmas gondolatiból. In: Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Muzeum-Egyletének első évi jelentése. Szerk. Dobozi István. Bp. 1877. 62-72. Rómer Flóris, a neves régész Pest megyében elsőként Gödöllőn alapított a múlt század végén Muzeum-Egyletet, mely két évig működött. Gödöllővel foglalkozván Rómer Grassalkovich Antal hagyatékának tudományos feldolgozását tartotta a legfontosabbnak. A Muzeum-Egylet mindkét évkönyvében foglalkozott Grassalkovichcsal: az elsőben a Beteges és unalmas gondolatai című műből közölt részleteket, a másodikban pedig egy portrét rajzolt Grassalkovich Antal személyéről. 29 Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal aforizmái. Klny. az OSzK Évkönyve 1970-1971. évi kötetéből. Bp. 1971. 323-344. - G. Merva Mária: A barokk főúr irodalmi kalandja: Grassalkovich Antal Beteges és unalmas gondolatai. In: .4 Grassalkovichok kora. Tanulmánykötet. Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllő, 1997. 58-72. 20
