G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN
lója a premontrei gimnáziumnak: Rónay György, Rezek Román, Bor Ambrus, Ferdinandy György. Klebelsberg Kunó négy népiskolát is épített Gödöllőn a két világháború közötti időszakban: 1925-ben az állami gazdasági telepeken és Máriabesnyőn egy-egy népiskolát, 1928-ban a Török Ignác úti alvégi iskolát, 1929-ben pedig a királytelepi iskolát. 1933-ban Gödöllőn rendezték a fiúcserkészek világtalálkozóját, a dzsemborit. 54 nemzet 26 000 cserkésze vett részt a táborozáson, ami idegenforgalmi látványosságnak számított. Háromszázezer látogatója volt a tábornak, a sajtó folyamatosan tudósított az eseményekről, az országos lapoknál dolgozó írók is mind Gödöllőre látogattak ebből az alkalomból. 1939ben pedig a leánycserkész világtalálkozónak, a Pax Ting-nek adott otthont Gödöllő. Fontos események történtek a máriabesnyői kolostor életében is a két világháború közötti időszakban: 1923-ban a kegytemplomot és a kapucinus kolostort - Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére - műemlékké nyilvánították. 1936-ban Gödöllőtől független, önálló plébánia lett Máriabesnyő. Az irredentizmus elterjedése Magyarországon 1927 után vált lehetővé és elsősorban köztéri szobrok állításában, avatásában, rendszeres koszorúzásában, az emlékek állandó felidézésében öltött testet. Az 1921-ben törvénybe iktatott békeszerződés tiltotta a területi igények hangoztatását, ezért csak az 1920-as évek végén lett államilag is támogatott az irredenta propaganda. Szinte minden településen emeltek világháborús hősi emlékművet és országzászlót. Ezek az emlékművek nemcsak a háborúban elesett katonáknak állítottak emléket, hanem Trianonra, a területcsonkításra is emlékeztettek. „A legnagyobb tömegeket mozgósító akciók az újabb és újabb irredenta emlékművek avatóünnepségei lettek." 1 6 így volt ez Gödöllőn is. Az irredenta és revíziós propaganda szolgálatában állt a Nagy Sándor tervezte országos cserkész- és levente zászló is. A cserkészzászló egyik oldalán a 63 magyar vármegye címere látható. (Ma a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona és az állandó kiállításon látható.) Irredenta alkotás volt a premontrei hősök emlékműve, amelyet 1928-ban állítottak a premontrei gimnázium mögötti füves területen az úgynevezett látódombon. Kertész K. Róbert és Sváb Gyula műve volt ez is, mint a gimnázium épülete. A négyszög alakú terméskőtömb oldalán márványtáblákon volt olvasható az I. világháborúban elesett premontrei diákok, öregdiákok és papok neve. A fedőlap tetején egy bronz serleg állt, Kassáról, Rozsnyóról, Nagyváradról hozott 16 Zeidler Miklós: A magyar irredenta kultusz a két világháború között. Bp. 2002. 19. Hősök ligete (Szabadság tér) az I. világháborús emlékművel 204
