G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN
földdel. 1 7 Az I. világháborús emlékművet, amit Hősök szobrának is neveznek és 196 bevésett név található rajta, 1930. szeptember 7-én avatták fel Horthy kormányzó és Endre Zsigmond országgyűlési képviselő jelenlétében. A környező településekről is sokan részt vettek az avatáson. Siklódy Lőrinc bronzszobrának talapzatán a következő szöveg olvasható: „Mi nem felejtünk. / Nem felejthetünk." Ez nyilvánvalóan Trianonra emlékeztet. 1 8 Horthy kormányzóságának 10. évfordulójára, 1930-1931-ben a Műemlékek Országos Bizottsága az országos alapból restauráltatta a három barokk szobrot, a Kálváriát, a Nepomuki Szent Jánost, az Immaculatát és az 1823-as Szent Flórián-szobrot, melynek mása Soroksáron található. Másfél évig tartott a munka. 1931. június 21-én szentelték fel ünnepség keretében a restaurált műemlék szobrokat. Kertész K. Róbert államtitkár irányította a munkát, dr. Szőnyi Ottó pápai kamarás, előadó és Schulek János műépítész közreműködésével Nagrand Mihály, a MOB művezető építőmestere végezte a helyszíni munkát. A műemlékek restaurálását is irredenta propagandára használták föl. A Kálvária falába a kormányzó tiszteletére emléktáblát helyeztek el a következő szöveggel: ,A múlt szép emlékeinek megbecsülése mutasson irányt a nemzetnek a trianoni kálváriából kivezető úton." 1 9 Gödöllőn országzászló állításának a gondolatát 1933 tavaszán vetette fel Hovhannesian Eghia a Gödöllői Hírlap hasábjain. A világ minden részéről Gödöllőre érkező cserkészek hadd lássák a magyar nép fájdalmának és egyúttal törhetetlen hitének a szimbólumát. Az volt a célja, hogy a félárbocra engedett zászló az elveszett országrészeket sirassa. Az ötletet nagy lelkesedés fogadta és szinte azonnal gyűjtés kezdődött a terv megvalósítására. A Gödöllői Takarékpénztár és Igazgatóság 270 pengős adománya alapozta meg, indította el a gyűjtést. Helyi bizottság alakult és ülésezett szinte minden nap. A Ferenc József téren a hősök emlékművével szemben lévő helyet jelölték ki, ahol a községi mázsa állt. Közadakozásból összegyűjtötték a szükséges pénzt. A községi elöljáróság elhelyeztette a mázsát, de a parkírozás nem történt meg, amit pedig szintén kért a bizottság. Egy évvel később, 1934 szeptemberében a bizottság elfogadta a bemutatott terveket és elrendelte az országzászló emlékművének felépítését. Ez meg is történt, az emlékmű 1934 októberében már készen állt. Lizits Jenő építész tervezte: verőcei faragott terméskőből hármashalmot képeztek ki, a középsőn állt a magyar címer, a két kisebb halom kőlapjain később az összes vármegye címerét tervezték elhelyezni. A középső halomból emelkedett föl a 12 méter magas zászlótartó rúd. Az emlékmű tehát elkészült, és aztán hosszú ideig várta a felavatást. Egy évig megint nem történt semmi ebben az ügyben. Majd 17 Az emlékművet az 1950-es években lerombolták. Fényi Ottó (szerk.): A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Emlékkönyve. Bp. 1998. 18 GH 1930. aug. 31. 2.; GH 1930. szept. 7. 1-2.: GH 1930. szept. 14.12. Az 1950-es években a feliratot letörölték, a szobrot az 1970-es években az áruház építésekor elhelyezték és 1997-ben állították vissza a Szabadság térre a régi felirattal együtt. 19 GH1930. ápr. 20.17.; GH1930.jún. 20. 3.; GH1931.jún. 28.1. 205
