G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)

III. A HORTHY-KORSZAK 1920-1945 - 1. GYÜTTMENTEK ÉS IRREDENTIZMUS TRIANON UTÁN

wm^Szathmáry József nyugalmazott m. kir. csendó'rezredes alvégi villája eló'tt Gödöllőt. Ezenkívül voltak olyan gyüttmentek is, akik nem vállaltak semmilyen szerepet a közéletben, visszavonultan éltek, csak nyugodt öregséget, pihenést reméltek Gödöllőtől. „Gödöllő az ifjúság városa - írta Endre László főszolgabíró -, és talán ezért vonzza olyan szeretettel magához azokat, akik életük delelőjén túl keresnek és találnak Gödöllőn nyugalmat, pihenést és szórakozást. Gödöllőn sok a nyugdíjas, magasrangú katonatisztek, őrnagytól altábornagyig, minisztériumi nyugdíjasok, nyugalmazott táblabírók, kúriai bírák laknak közöttünk."

1

4 Nagy Sándor inkább nehezteléssel ír ugyanerről. Panaszkodik, hogy Gödöllő lakói nagyon heterogén összetételűek. A község lakóinak zöme a „gyüttmentek"ből áll és persze sajátmagát már nem ezek közé sorolja, holott ő is a betelepülők közé tartozik. A „gyüttmentek" között sok a katonatiszt, akik a kertváros kialakításakor kaptak itt kedvezményes telket és szép villákat építettek a Gödöllő és Máriabesnyő közötti parcellákon. Ám ezek nem vesznek részt a település társadalmi életében, csak nagy ritkán öltik föl kitüntetésekkel ékesített katonai díszruhájukat, az idő nagy részét kis kertjeik művelésével töltik el. „Sok a társadalmi élet menekültje. Itt el lehet takarni az élet utálatos nehézségei folytán beállott szegénységet" - írja Nagy Sándor. Az is igaz persze, hogy a tervszerűtlenség folytán teljesen szétfolyik a település, óriási távolságok vannak, amelyeket gyalog nem lehet bejárni. Az emberek ezért nehezen mozdulnak ki otthonról, nem járnak el az előadásokra, koncertekre, rendezvényekre. Nagy Sándornak mint a Járási Közművelődési Egyesület elnökének ez napi problémája lehetett. Hetente szervezték az előadásokat a Premontrei Gimnáziumba és kevesen jártak rá.

1

5 A kulturális élet szempontjából fontos változást jelentett, hogy 1924-ben megnyitotta kapuit a Premontrei Gimnázium. A Jászóvári Premontrei Rend a trianoni békekötés után elvesztette kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumait és ezek helyett Gödöllőn építették fel gimnáziumukat és rendházukat. Elitképző intézménynek számított, később francia tagozattal is bővült. Több neves író volt tanuA Premontrei Gimnázium épülete rlFf 14 Endre László: Gödöllő üdülőhellyé nyilvánítása. GH1934. ápr. 8.1-2. 15 Nagy Sándor: Vallomás Gödöllőről, é. n. Kézirat GVM TD 2005.28.1-2. Az írás az 1930-as években születhetett, mert már kialakult a Gödöllő és Máriabesnyő közötti kertváros. 203