G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn (Gödöllő, 2013)
II. A DUALIZMUS IDŐSZAKA 1867-1920 61 - 4. GÖDÖLLŐ AZ IRODALOMBAN
gyon hasonlít ahhoz, ami id. Sina György meggazdagodásáról forgott közszájon. Bár azt állították Jókairól, hogy ő nem ismerte a nagyvárosi polgárságot, otthonosabban mozgott a kisvárosok polgári világában, mint a nagyvárosi körökben. A regénybó'l azonban az derül ki, hogy jól ismerte a kapitalizmus, a pénzvilág természetrajzát. Kitűnően ábrázolja Timár Mihály pályájában a tőkefelhalmozódás folyamatát, a meggazdagodás mechanizmusát, a vagyont, ami egy idő után önálló életet él, újabb pénzt termel, halmozódik megállíthatatlanul. Minden ajtó kitárul, a pénz hatalommal és közéleti funkciókkal jár, s hamarosan az irányítja a hős életét. A Sinák története nem csupán egy gazdag kereskedő életpályáját vagy a vadkapitalizmus működési mechanizmusát rejti magában írói témaként, hanem morális kérdések boncolgatására is alkalmat ad. Lopott kinccsel boldog lehet-e az ember? Timár Mihály mindig a legnagyobb sikerek csúcspontján érez lelkifurdalást: „tolvaj vagy" - vádolja magát a lélekelemzésekre szolgáló belső monológokban. Timár Mihály az egyetlen vívódó figura a Jókai regényeiben szép számmal szereplő és általában negatívan beállított bankárok és kereskedők között. 28 4 Mit tudunk Timár Mihályról? Előélete ugyanúgy homályba vész, mint a Sináké, csak azt tudjuk, hogy mivé lesznek. Timár jól beszél törökül, Ali Csorbadzsival és lányával is, Tímeával is tud társalogni, de a bécsi udvarban sincsenek nyelvi problémái, amikor a miniszterrel tárgyal. Ez persze minden kereskedőre jellemző, hiszen a foglalkozásuk szükségessé teszi több nyelv ismeretét. Brazovics Athanáz a komáromi kávéházban az Allgemeine Zeitungból értesül arról, hogy Ali Csorbadzsi basa és kincstárnok megszökött a lányával, és Magyarországra menekült. A nyelvhasználatból tehát nem tudunk meg közelebbit Timár Mihály származásáról. A pleszkováci esperes, Sándorovics Cyrill azt mondja Tímárnak: „Görög neved van, hosszú bajuszod van, nem hiszek a pofádnak [...] ti felsővidéki kereskedők mindig megcsaltok bennünket [...] Hamis a lelketek." Timár tehát görög? Neve alapján azt hinnénk, magyar, azt meg a regény állítja, hogy református. Hajóbiztosként dolgozik Brazovics Athanáznál, aki idegen, görög kereskedő, rokonságban áll Ali Csorbadzsi görög feleségével. Érdekes módon mégis azt mondja egy helyütt Brazovics Athanáz, hogy Timár Mihály jöttment, neki viszont tősgyökeres magyar nemes volt az öregapja is. Nehéz tehát eligazodni ebben a világban, hogy ki kicsoda és minek akar látszani. A regénybeli kapcsolatok, emberi viszonylatok pontos képet adnak a magyarországi polgárosodás sajátos jellegéről. A Magyarországra került görögök könnyen asszimilálódtak, mindig magyarrá váltak, csak a vallási szokásaik különböztették meg őket. A Fekete gyémántokban írja Jókai: „Derék, élelmes kedves faj volt az a görög. Ők voltak a szilárd kereskedelem legelső megalapítói Magyarországon, a zsidónak még akkor nem volt szabad fekvő birtokot szerezni, azért csak a görög kereskedő házán lehetett meglátni, minő uraság van az észben és szorgalomban. Azután macedón eredete dacára sohasem vette azon észre senki, hogy nem tősgyökeres magyar ember. Magyar volt az anyanyelvük, a 284 Fábri Anna: Jókai-Magyarország, i. m. 177. 1Ö4
