G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

mel sorozatot indított, melyben kiadta Remsey Jenő Eszeveszettek (1916-ban írta) háborús misztériumát, majd A boldogok szigete (1925-ben írta) című drámai álomkölteményt. A boldogok szigete című álomköltemény 8 képben gondolatainak, morális nézeteinek leghatásosabb összefoglalása. Ez a mű nem a valóságban, hanem egy utópikus világban játszódik. A főhős Szilveszter, a favágó nagyobbik fia, aki elindul, mint a mesében, hogy megvívja harcát a gonosz világgal szemben. Hajnalka a társa, akivel együtt vándorol. Karácsony este történik a varázslat, a képzelet egy álomvilágba viszi el a szereplőket, az élet hónába érkeznek meg, a boldogok szigetére, ahol minden jó és szép és örökkévaló. A sziget lakói az emberiség művelődéstörténetének kiemelkedő alakjai: Szókratész, Platón, Dante, Michelangelo stb. Utópiából a szereplők ismét visszatérnek a karácsonyi földi gyerekszobába. A mesés elemekkel átszőtt álomjátékban sematikus példabeszédek vannak, a szereplők csak jók vagy csak rosszak. Maga az író a Környei Eleknek írott levelében művét „Madách tragédiájának testvérműve"-ként aposztrofálja, és azt írja, hogy ezt a művét az oklahomai egyetem lapja, a Books Abroad 1952 júniusában Shelley művével egyenrangú alkotásnak minősítette. Amikor megjelent nyomtatásban, többen méltatták A boldogok szigetét: Supka Géza a Literaturában, cikk jelent meg róla a Gödöllői Hírlapban. Alszeghy Zsolt irodalomtörténész a Magyar Könyvbarátok Diáriumának 1933-as számában írt róla: „A költő hitvallása szerint a köztünk és bennünk élő hazugságot, önzést, szeretetlenséget, anyagban való elfogultságot kell legyőznünk, és méltók leszünk a boldog Sziget álomboldogságára. Ez a hitvallás nemességében és fennköltségében felette áll Shelley álomvilágának. Emberszeretetének melege, emberi értékei a megnyilatkozó alkotást fél évszázad magyar irodalmi termésének fölébe helyezi. Az írói elgondolás emlékeztet Madáchra és Maeterlinckre, és mégis teljesen új... Remseybenerősebb a próféta, mint a költő, s éppen ez az