G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

Költőként is rendkívül termékeny volt a két világháború közötti időszakban. Az 1920-ban írott A Szent Turul című drámai költemény a trianoni döntés után született irredenta mű, melyet Horthy Miklósnak ajánl a szerző: „Főméltóságú nagybányai Horthy Miklós kormányzó úrnak, az új életre ébredt magyarság ősi lelkiségből lelkezett harcos Vezérének ajánlja mélységes hódolattal a Szerző." A drámai költemény elé írt Prológus is közvetve a kormányzónak van címezve, utolsó sorai így hangzanak: A drámai költemény helyszíne a Hadúr földvára az egekben, a szereplők ősmagyar harcosok: Turda, Dsögön, Kusid, Balas, Akum, Degez, Töhötöm és ezenkívül a magyar történelem fejedelmei, királyai, uralkodói, akik mind együtt vannak a mennyben. A mezei harcosok jelentik, hogy lenn a földön veszélyben a haza. Közben megjelennek a nagy történelmi személyiségek, és elmondják, hogy ők mit tettek földi életükben a hazáért. A költő szembesíti a jelent a hősi múlttal. A hon elvesztésének oka árulás, idegen erők alattomos, mételyező munkája. A Hadúr parancsára, a táltosok bölcs jóváhagyásával és egyéb égi jelek, például a Szent Turul megjelenésével harcba indulnak, hogy visszaszerezzék az elvesztett ősi anyaföldet. 1932-1933-ban a Spirituális Művészek Szövetsége Új Magyar drámák címŐst örökünkből, mit Ormuzd keze Osztott igazul harcos véreinknek. Egy talpalatnyit adni nem fogunk. S bár a pokolnak minden ördöge Támadjon tajtékozva ránk Mi visszavívjuk ős honunk!