G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

is szerepelt. Festőművészként a Remsey Jenő nevet használta, drámaíróként, költőként pedig Remsey Györgyként jegyezte műveit. Érdekes, hogy irodalmi tevékenysége gyakorlatilag a két világháború közötti időszakra korlátozódik, de mivel irodalmi próbálkozásai nem jártak sikerrel, 1945 után már csak a festészetnek élt. Könyveit és a Fáklya című folyóiratot részben a Spirituális Művészek Szövetsége, részben a Magyar Nemzeti Szövetség jegyezte kiadóként. 1913-ban írta első darabját A csótányok városa címmel. Egy korabeli panamabotrány indította a mű megírására, s a darabon keresztül kívánta elítélő véleményét megfogalmazni a korszak korrupt társadalmi viszonyairól. Az első világháború­ban látott öldöklés, pusztítás borzalmai hívták életre 1916-ban Az eszeveszettek című darabját. A Bolnokay család széthullásában a magyar társadalom végzetes sorsának alakulására akarta sokkolóan felhívni a figyelmet. Az 1922-ben írott Az őserdő című darabjának hőse egy fiatal magyar földbirtokos, aki egy új, pol­gárosult élet megteremtésével kísérletezik a háború utáni országban, de a helyi viszonyok - a magyar ugar - visszahúzzák, aztán külföldre menekül, s az őser­dőben teremt paradicsomot, valósítja meg álmait. 1923-banA vakok címmel ír darabot. 1933-ban két színdarabot is ír: Toronyi Gyula operaénekessel közösen írja A hajó címűt, ami nyomtatásban is megjelenik és csak kéziratban maradt meg a Gulácsy Lajos emlékének szentelt darab, amelynek először a Cassa címet adta, melyet később Csodavárókra módosított. Ebbe a darabba saját csalódása­it, kudarcait is belefogalmazta, mert hiszen sok darabot írt, amelyeket színé­szek. rendezők szóban vagy levélben dicsértek ugyan, de nem mutatták be őket színházban, nem adták elő, nem jelentek meg kötetben vagy ha igen, saját ki­adásban. visszhangtalanul. Tehát nem volt sikeres mint színpadi szerző, darab­író. Filmforgatókönyvet is írt Széchenyi Istvánról 1934-ben A hídverő címmel. 2 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom