G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)
G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA
is szerepelt. Festőművészként a Remsey Jenő nevet használta, drámaíróként, költőként pedig Remsey Györgyként jegyezte műveit. Érdekes, hogy irodalmi tevékenysége gyakorlatilag a két világháború közötti időszakra korlátozódik, de mivel irodalmi próbálkozásai nem jártak sikerrel, 1945 után már csak a festészetnek élt. Könyveit és a Fáklya című folyóiratot részben a Spirituális Művészek Szövetsége, részben a Magyar Nemzeti Szövetség jegyezte kiadóként. 1913-ban írta első darabját A csótányok városa címmel. Egy korabeli panamabotrány indította a mű megírására, s a darabon keresztül kívánta elítélő véleményét megfogalmazni a korszak korrupt társadalmi viszonyairól. Az első világháborúban látott öldöklés, pusztítás borzalmai hívták életre 1916-ban Az eszeveszettek című darabját. A Bolnokay család széthullásában a magyar társadalom végzetes sorsának alakulására akarta sokkolóan felhívni a figyelmet. Az 1922-ben írott Az őserdő című darabjának hőse egy fiatal magyar földbirtokos, aki egy új, polgárosult élet megteremtésével kísérletezik a háború utáni országban, de a helyi viszonyok - a magyar ugar - visszahúzzák, aztán külföldre menekül, s az őserdőben teremt paradicsomot, valósítja meg álmait. 1923-banA vakok címmel ír darabot. 1933-ban két színdarabot is ír: Toronyi Gyula operaénekessel közösen írja A hajó címűt, ami nyomtatásban is megjelenik és csak kéziratban maradt meg a Gulácsy Lajos emlékének szentelt darab, amelynek először a Cassa címet adta, melyet később Csodavárókra módosított. Ebbe a darabba saját csalódásait, kudarcait is belefogalmazta, mert hiszen sok darabot írt, amelyeket színészek. rendezők szóban vagy levélben dicsértek ugyan, de nem mutatták be őket színházban, nem adták elő, nem jelentek meg kötetben vagy ha igen, saját kiadásban. visszhangtalanul. Tehát nem volt sikeres mint színpadi szerző, darabíró. Filmforgatókönyvet is írt Széchenyi Istvánról 1934-ben A hídverő címmel. 2 6