G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília - Benkő Zsuzsanna (szerk.): Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása (Gödöllő, 2010)

G. MERVA MÁRIA: REMSEY JENŐ GYÖRGY (885-1980) SOKOLDALÚ MUNKÁSSÁGA

Leírja az utókor számára Az eszeveszettek kálváriáját Egy halálra ítélt magyar dráma története címmel. 1916-ban írta a darabot, 1920-ban benyújtotta a Nemzeti Színházhoz, ahonnan a Színművészeti Tanács visszaküldte a szerzőnek azzal, hogy a darab nem adható elő. Ezután elküldte Hevesi Sándornak, aki azzal a költői kérdéssel küldte vissza, hogy „hol ebben a <mysterium>-ban a dráma?" A Magyar Színháztól elolvasatlanul. másfél év múlva kapta vissza. Majd 1925-ben felkereste a darabbal Hegedűs Gyula színészt máriabesnyöi házában. A színész kitűnőnek találta a darabot, a magyar átok, a magyar testvérgyűlölködés drámáját látta benne. Szerinte sokkal rosszabb darabokat játszanaka színházakban, és Remsey művét átadta a Vígszínház igazgatójának, Jób Dánielnek, aki levélben válaszolt a szerzőnek: „Nagy örömem telt az Ön eredeti tehetségének megismerésében. Megragadó az a lobogó lelkesedés, amelylyel a családi viszály kirobbanásaival szembehelyezi az engesztelődés és béke képeit. Sajnos a háborús és viszályos részletek túlságosan nagy tért foglalnak el. Hiába helyezi vissza a küzdelmet a kozákok betöréseinek idejére, sokkal jobban fájnak még a háborús emlékek, sokkal jobban égnek még a sebek, és sajognak a szívek, semhogy ezeket a borzalmakat mostanában a közönség elé vihetnők. Ezzel a körülménnyel szemben eltörpülnek az egyéb dramaturgiai hibák, amelyek közt szerepel az is, hogy az álomkeret nem elég világos. Nem is akarom ezeket a hibákat feszegetni. Inkább ismétlem, hogy jól esett olvasnom szép nyelvezetét, lelkes szavait és igazán sajnálom, hogy a cselekmény ez idő szerint nem tűri, hogy színházunk közönsége elé vigyük. Ez az oka annak, hogy kéziratát köszönettel visszaküldöm." A színpadi sikertelenség alól kivétel a Martinuzzi Fráter Györgyről írott György barát című történelmi tragédiája, melyet öt felvonásban bemutattak Erdély visszatérte után Kolozsvárott a Nemzeti Színházban 1942. február 28-án.