Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Prékopa Agnes: Művészetpedagógia és szemléletformálás az Iparművészeti Iskola tanműhelyében A tanműhely szerepe és lehetőségei az oktatási struktúrán belül

14 Prékopa Agnes felügyelete és irányítása mellett — a szőnyegszövést tanítani képes."

1

8 Ugyanakkor 1935-ben Kovács János már a következőket írja Hóman Bálint miniszternek a szövőiskoláról: „.. .célirányosnak vélem, hogy az Iparművészeti Iskola textiloktatásának gyakorlati érdekei szempontjából a szóban levő ingatlan továbbra is megtartassék, annál is inkább, mert a magyar szőnyegszövés történetében ennek az ingatlannak mint»Gödöllői Szőnyegszövő Mühely«-nek szép tradíciói vannak. Kívánatosnak látszik továbbá a kivitelező művészeti iskolák példájára nyári szünidei gyakorlótelep létesítése is, egyrészt a magyar népművészet közvetlen tanulmányozása céljából, másrészt az iskolai év folyamán közel 50 heti órában elfoglalt növendékeink üdültetése végett is."

1

9 A levélben említett „küszöbön álló reform" azonban nem élt a Gödöllő nyújtotta lehetőségekkel, hanem elsősorban nagyszabású műhelyfejlesztésben nyilvánult meg: csak a textil szakosztály 1939-ban és 1940-ben a legmodernebb hímző- és varrógépeket, sablonozó készüléket, gőzölőkazánt, korszerűen felszerelt festékszóró tanműhelyt és textilkémiai laboratóriumot kapott,

2

0 oktatóinak sorában pedig az 1939/40-es tanévben megjelent dr. Keresztes Tibor, a textilkémiai technológia tanára.

2

1 Az Iparművészeti Iskola története tehát a kezdeti évek után egyre messzebb került a gödöllői művésztelepétől. A szövőműhely státusa után vizsgáljuk meg vezetőjének státusát! Körösfői-Kriesch Aladár nem volt az Iparművészeti Iskola rendes tanára, neve első ízben csak az 1911/12-es évkönyv tanári névsorában jelent meg, amikor az V. éves díszítő festő szakos hallgatókat is oktatta.

2

2 Körösfői-Kriesch 1914-ig hetente kétszer utazott Budapestre tanítani a díszítő festő hallgatókat, a későbbiekben pedig kurzusszerűen oktatott.

2

3 Az Iparművészeti Iskolával folytatott levelezésében az oktatásra vonatkozó megjegyzései túlnyomórészt a díszítő festészetre vonatkoznak. 1919-es, Dénes Jenő által idézett levelében így ír az Iparművészeti Iskolában a műhely szubvencionálása és saját évi tanári fizetése fejében teljesítendő feladatáról: „köteles voltam az Iparművészeti Iskola 2-3 növendékét gyakorlati kurzusban a szövés mindennemű ágára kitanítani,"

2'' Időnként felbukkan egy-egy említés a Gödöllőre küldött gyakornokokról,

2

5 ösztöndíjasokról

2

6 — de a legtöbb részlet homályban marad, mintha az ő gödöllői tartózkodásuk is valamiféleképpen az adminisztratív eszközökkel számon tartott és kontrollált struktúrából való kivonulást jelentette volna. Az Iparművészeti Iskola évkönyveiben szereplő jelentések több esetben is közlik a szőnyegek tervezőinek nevét, de nincsen közöttük növendék. Körösfői művészetpedagógiai nézetei szerint az ötödéves díszítő festő önállósága sem több, mint a „nagyobb részletek önálló fejlesztése és megoldása"

2

7, a szövőműhely levélpapírján pedig az olvasható, hogy „minden egyes szőnyeg művészek terve után készül" - a többféle forrásból származó részinformációk tehát megerősíteni látszanak azt a feltételezést, hogy a művésznövendékek gödöllői gyakorlata lényegében csak a technikai ismeretek elsajátítására szorítkozott. 1921-ben Perényi Béla hatalmas amerikai üzletet ígér a szövőműhelynek, s ezért ott számos új munkaerőt is alkalmaznak, közöttük — Nagy Sándor 1922. január 2-án kelt levelének tanúsága szerint — „4 iparművész lánykát" is, s ezek a növendékek „segítenek a műhelyrajzok körül'.

1* Ez a művésztelepen foglalkoztatott szövőlányok munkájához képest valóban tervezési ismereteket igénylő, érdemi feladat volt — de még mindig csak a kivitelezési folyamat része. Az a terület viszont, ahol a gödöllői szellemiséget mélyebben megismerhette a fiatal művészgeneráció, mindenekelőtt a díszítő festészet lehetett; ebből a szakosztályból került ki a szőnyegterveket készítő Örkényi István és Ortner Ferenc

29 is. Körösfői művészetpedagógiai írásai - A zebegényi templom kifestése mint művészetpedagógiai feladati Az ornamentum tanításáról',

3

1 illetve a jelen tanulmány függelékeként közzétett, mindeddig publikálatlan 1914-es írás: Néhány szó az Iparművészeti Iskola festészeti szakosztályának tanmenetéhez - a díszítő festészeti feladatokhoz kapcsolódnak, noha a bennük 18 Miniszternek. Gödöllői szőnyegszövőtelep ügye. 1928. II. 15. Szignálatlan levéltervezet, dr. Kovács János kézírásával. MOME Levéltár 451-1928. 19 Miniszternek. Állami ingatlanokról kimutatás (Gödöllő). 1935. június 26. Dr. Kovács János aláírásával. MOME Levéltár 386-1935. 20 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Evkönyve 1880-1941. Szerkesztette Szablya-Frischauf Ferenc. Budapest, 1942. 5, 17. 21 A 20. jegyzetben i. m., 14. 22 Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője 1911-1912. évről. Szerkesztette Czakó Elemér. Budapest, 1912. 17. - Az 1930-as és az azt követő évkönyvek az 1907 és 1915 közötti időszakot jelölik meg Kriesch tanári működésének idejéül. A második dátum azért nem érthető, mert a levelezésből és a szövőműheíy elszámolásaiból kiderül, hogy legalább 1918-ig folyósították számára az 1907-es miniszteri rendeletben megállapított évi 3000 koronás tanári fizetést. 23 MOME Levéltár, 1501-1914 számú, dátum és aláírás nélküli levéltervezet Kriesch Aladárnak - Czakó Elemértől, illetve Körösfői-Kriesch Aladár 1918. május 25-én kelt, 1380-1918. számú levele az Iparművészeti Iskola igazgatójának és tanári karának. 24 Dénes Jenő: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest, 1939. 145. 25 „A textilművészeti szakosztályból szövő gyakorlatra egy Gödöllőre, egy pedig két hónapra a késmárki Wein Károly-féle gyárba küldetett ki." Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1910-11 évi értesítője. Szerkesztette Czakó Elemér. Budapest, 1911. 9. 26 Oriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve. Gödöllő, 2007. 21. és az 57. sz. jegyzetben idézett források. 27 Lásd a függelékben közölt kéziratot: Köröstői-Kriesch Aladár: Néhány szó az Iparművészeti Iskola festészeti szakosztályának tanmenetéhez. MOME Levéltár 1746-1914. 28 Idézi Oriné Nagy Cecília, i.m. 35. 29 Az anyakönyvek tanúsága szerint 1907-1912 között végezte a díszítő festő szakot, tehát az 1912/13-as évkönyvben említett tervezési munkákkal már végzett iparművészként foglalkozott; az ő terve nyomán Frey Rózsa által kivitelezett valódi gobelin megrendelésre készült. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola évkönyve 1912-1913. Szerkesztette Czakó Elemér. Budapest, 1913. 15. 30 Magyar Iparművészet, 1914.428,445. 31 Magyar Iparművészet, 1916.326-328.