Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Fábián Balázs: Fejfák a gödöllői művésztelep alkotásain

Fejfák a gödöllői művésztelep alkotásain 43 A gödöllői művésztelep alkotásain előforduló fejfákat tájegységekhez próbáltam kapcsolni. Jelentős részük a kalotasze­gi temetőkhöz köthető, de előfordulnak Dunántúli sírjelek is. Emellett megpróbálok képet adni arról, hogy mennyire valóságos vagy éppen mennyire a művész fantáziáját tükrözi egy-egy fejfa vagy annak különböző motívumai a műalko­tásokban. Kalotaszegi fejfák A gödöllői művészeket leginkább a kalotaszegi cintermek és fejfák ihlették meg. Sokan és sokféleképp használták fel ezeket a díszesen faragott sírjeleket. Megjelennek Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Toroezkai Wigand Ede több alkotásán is. Kalotaszegen a fejfát mindig tölgyfából faragták. Az elkészítéséhez bárdot, gyalut, kézifűrészt, vésőt, kézivonót és fúrót használtak. A fejfára kerülő szöveget betű- vagy hímzővésővel vésték. Díszítésnek többféle tulipánt, csillagot és ko­ponyát használtak. Ezek közé összekötő díszként tányért faragtak. A fejfák különböző faragásai, különösen a gomb vagy tulipán végződés a halott nemét is jelezte. Lányoknak csillag, kocka, konty vagy tulipán faragás díszítette a gombosfájuk tetejét. A legények fejfájára inkább gomb, gömb, süveg, kalap motívum került. 1 5 Ezen a tájon volt jellemző a fejfák tornyos megmunkálása is. Ilyenkor a fejfa csúcsát sűrűn faragott, díszekkel tarkított oszloppal vagy oszlopokkal tették egyedivé. A fejfa úgy festett, mint egy neogótikus népművészeti alkotás. 1 6 Az elhalálozás dátumát a felirat feletti, kiugró részre vésték. Az írás alá gyakran metszettek leveles virágos ágakat. Számos vidéken, de főként Kalotaszegen fordult elő, hogy foglalkozást jelző szerszámokkal is díszítették a fejfát. Fejszét, bárdot, ekét, tűt cérnával véstek vagy festettek a fejfa ereszére. Ebből lehetett következtetni arra, hogy a sírban nyugvó fuvaros, ács, kovács, asztalos vagy éppen varróasszony volt. Ezek a jelvények újabb keletűek városi mesterek céhjelvényes sírkövei mintájára készültek. 1 7 A fejfákat néhol festették is. A színek egykor a temetőkben jelként is szolgáltak, utaltak a halott korára, esetleg a halál módjára. A vörös szín erőszakos halált jelzett, gyilkosság áldozatait, öngyilkosokat jelentett. Fiatalok jelzésére fehér, kék, zöld színnel kenték le a fejfákat, kereszteket. Felnőttek színéül barnát, középkéket használtak. Fekete színt pedig az öregek fejfái kaptak. Kalotaszegen többnyire egyszínűre világoskékre, bordóra, világoszöldre és feketére, de előfordult, hogy több színűre kenték a fejfát. A fejfák földbe kerülő részét nem vonták be semmivel, így hamar korhadásnak indult a lábrész. 1 8 Magyarvalkó A magyarvalkói templom és a templomot körülvevő cinterem több gödöllői művészt is megihletett. Körösfői-Kriesch Aladár 1908-ban festett Magyarvalkó 1 9 című képe inkább a temető hangulatát próbálja visszaadni. 2 0 A képen látható a cin­terem kerített, pillérrel megerősített fala, a toronyszerűén kiképzett bejárat, fák és a buja aljnövényzetből kibújó fejfák. Itt a sírjelek nem kapnak hangsúlyos szerepet. Az aljnövényzet és a ritkán álló fejfák arra engednek következtetni, hogy a kép a temető régi, már kevésbé használt részét ábrázolja. Ugyanerről a temetőről készített képet Nagy Sándor 1908-ban Kalotaszegi cinterem 2 1 címmel. Ennél az alkotásnál Körösfői-Kriesch festményével szemben már a fejfák kapnak főszerepet. A kép előterében egy 16 éve elhunyt, 55 éves asszony gombosfája áll. Tőle jobbra és bal­ra szintén fejfák vannak. A fejfák egymáshoz képesti távolsága utalhat a sírban fekvők rokoni kapcsolataira. A közeli hozzátartozókat mindig egymáshoz közeli sírokba temették. Korábban egy sír helye a temető­ben nemcsak a szűk családra utalt, hanem a halott nemzetségére is. Az egyik, a többinél jóval magasabb gontbosfán egy virágokkal és szalagok­kal díszített, háromágú fa látható. Hátterében fák és a cinterem bejárata fölé magasodó torony áll. Nagy Sándor törekedett a fejfák valósághű ábrázolására. A fa erezetét és a fában lévő görcsöket is megjeleníti. Emellett jól látható a fejfák tagolása, csillagokkal, gombbal, tulipánnal 15 Cscte Balázs: Temetés a kalotaszegi Nyárszón. In: Ethnographia. 1942. 201 16 Nóvák László Ferenc: Fejfa monográfia. Nagykőrös, 2005. 110. 17 Csete Balázs: Temetés a kalotaszegi Nyárszón. In: Ethnographia. 1942. 201 18 Csete Balázs: Temetés a kalotaszegi Nyárszón. In: Ethnographia. 1942. 201 19 Ismeretlen helyen van. 20 Keserű Katalin: Körösfii-Kriesch Aladár. Budapest, 1977. 19. 21 A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, Itsz.: 1909-2399 Körösfői-Kriesch Aladár: Magyarvalkó, 1908 olaj, vászon, j.b.l.: Valkó 908. magántulajdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom