Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Fábián Balázs: Fejfák a gödöllői művésztelep alkotásain
44 Fábián Balázs történő díszítése is. Az előtérben álló gombosfán látszik az idő múlása, a díszek kopása, a vonalak elmosódása. A hiteles ábrázolást igazolja a fejfán látható felirat is. Régen a fejfák nem kaptak semmiféle feliratot, mert nem az idegenek tájékoztatására szolgáló emléktáblák vagy emlékoszlopok voltak, hanem a halott képmását jelentették. 2 2 Később azonban a felirat a fejfáknál is elterjedt. Ilyenkor az a sírjel előlapján volt, a síkdíszítménnyel kompozíciós egységet alkotva. A feliratot karcolták vagy vésték a fejfába. 2 3 A felirat sokszor az eresztől majdnem a földig ért, az egész törzset elfoglalta. Gyakori volt, hogy az S betűt fordítva metszették a lába, a betűket pedig egymásba- vagy összevésték. 2 4 A sírfelirat szövege a következő: „ 1892 Itt várja Jézusát Huszár Kata ki élt 55 évet" Nagy Sándor: Kalotaszegi cinterem, 1908 rézkarc, 428 x 308 mm / 557 x 405 mm j.b.l. monogram, j.j.l. M. Valkó, 1908 alatta ceruzával b.l. Kalotaszegi címerem, Irénkének [...] 1933. dec. j.l.: Nagy Sándor NagySándor-ház, Gödöllő, Itsz.: M. 657. Attila hagyomány A 19. században a történetírók nyomán sok művész a magyar múlt részének tekintette a hun időket. A nemzeti-történelmi festészetben gyakran előfordult Attila alakja. Ismert, világtörténeti jelentőségű személyisége alkalmas volt arra, hogy külföldre szánt, reprezentatív alkotásokon is megjelenjen. A 20. század fordulóján már inkább az az álláspont körvonalazódott, hogy a magyarságnak nincs köze a hunokhoz. A szemléletváltozás nem jelentette azt, hogy a témakör ne éljen tovább, és Attila alakja ne kapjon hangsúlyt a későbbiek során. Erdélyben számos népmonda eredezteti a székelyeket Attila népétől. 25 A gödöllői művésztelep alkotásain is hangsúlyos szerepet kaptak Attila és a hun hagyományok. Az egyik legfontosabb, Attilát központi témául választó alkotás a Velencei Biennálé magyar pavilonja volt. Itt többszörösen jelent meg a fejedelem alakja: Körösfői-Kriesch Aladár az Isten kardját és Aquileia ostromát jelenítette meg, Nagy Sándornak a pavilonhoz készült üvegablaktervén - Attila lakomája — fő motívuma szintén a hun vezér lett. Ugyanebből a forrásból merített Nagy Sándor, az Attila palotája című rézkarcán és az Attila hazatérése a vadászatról 1 6 című csomózott szőnyegén. 2 7 Nagy Sándor nemcsak Attilát jelenítette meg, hanem Attila második feleségét, Ildikót is. Az 1908-ban készült gobelin vázlatán a fejedelem feleségét kalotaszegi viseletben ábrázolja, ezzel is hangsúlyozva a magyarság ősi voltát. 2 8 A velencei magyar pavilon jellege a fejfákhoz is kapcsolódott. Az épület tervezője, Maróti Géza a pavilon előkertjét Kalotaszegen laragtatott fejfákkal díszítette, mivel a pavilon szellemiségéhez ezek a sírjelek igen közel álltak. A gombosfák azonban nem maradhattak az előkertben a pesti sajtó támadásai miatt, már a megnyitó előtt eltávolították azokat. 2 9 Egy fotó és egy festmény ábrázolja a sírjeleket még eredeti helyükön. Ezekből is látszik hogy a faragók a hagyományos csillag, gomb és tulipán motívumokkal díszítették a gombosfákat. A fejfák közt felfedezhetünk egy különös, S alakú sírjelet is, mely a ló alakjához hasonló. Ez a fajta zoomorl fejfatípus a honfoglaló magyarság életmódjával állhatott kapcsolatban. A nomád élet egyik legfontosabb 22 Kós Károly: A székely sírfák kérdéséhez. In: Népélet és néphagyomány. 1972. 269. 23 Zentai János: Ormánsági fejfák. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve. 1963 (1964). 281. 24 Nagy Dezső: A magyar fejfák és díszítményeik. In. Folklór Archívum. 1974. 141. 25 Gellér Katalin - Keserű Karalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1987. 133, 139. 26 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 51-53. 27 Gellér Katalin: Nagy Sándor. Budapest, 1978. 12. 28 Oriné Nagy Cecília: Népművészeti témák a gödöllői művésztelepen. In: csak néztem és gyönyörködtem" Népművészet a gödöllői művésztelepen (szerk.): Lábadi Károly - Nagy Veronika. Gödöllő, 2004. 76. 29 Sümegi György: Magyarország állandó Műcsarnoka Velencében és a gödöllői művészek. In: A gödöllői művésztelep 1901-1920. (szerk.): Gellér Katalin - G. Merva Mária - Oriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2003. 84.
