Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Semsey Réka: Adalékok Nagy Sándor (és Fieber Henrik) egyházművészetben játszott szerepéhez- A gödöllői szőnyegszövő műhely jubileumának ürügyén
Adalékok Nagy Sándor (és Fieber Henrik) egyházmüvészetben játszott szerepéhez 39 22 Egyházi Műipar, 1911/7, 104. 23 Fieber Henrik: Korszerű egyházi művészet. Budapest, 1913, 353-354. 24 Oriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely. In: A gödöllői művésztelep 1901-1920. (szerk.): Geller Katalin - G. Merva Mária - Oriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2003. 104. 25 Magyar Iparművészet, 1915. 70-73 (77-81. kép) 26 n. n.: Nagy Sándor üvegfestményei és kézimunkái. Magyar Iparművészet, 1917. 147, ill. 11 l-l 13. képek. 27 Köszönöm Máréfly Balázsnak, a Mátyás-templom kulturális központja igazgatóhelyettesének segítségét, aki lehetővé tette számomra a kutatást. lésein kívül Mihalik Gyula tanár vezetésével Glattfelder Gyula csanádi püspök egyházi ornátusát készítették el a növendékek Nagy Sándor terve nyomán. Az iskola növendékeinek tervezetei közül igen sok került az intézeten kittül kivitelre." 1 1 A kész miseruha képét Fieber Henrik is publikálta, bár a képek mellett nem szerepel, hogy a darab Glattfelder püspök számára készült, aki korábban Fieber elöljárója volt a Szent Imre Kollégiumban. 23 A gödöllői művészek egyik legkomolyabb egyházművészeti megbízása, a temesvári szeminárium dekorálása ugyancsak Glattfelder püspöktől érkezett - Fieber Henrik közvetítésével. A Körösfői-Kriesch Aladárral együtt készített üvegablakokon és freskókon kívül, a fennmaradt számlák tanúsága szerint, Nagy Sándor nyolc darab szőnyeget is tervezett a szeminárium kápolnájának oltárlépcsőire. Ezek közül csupán az egyik szőnyeg felének fotója ismert. 2 4 Fieber Henrik modern egyházművészetről írott tanulmányában illusztrációként szerepel még Örkényi István (aki szintén Gödöllőn volt ösztöndíjas művész) két miseruhája: az egyiket a Köntös Műhelyben, a másikat az Iparművészeti Iskolában készítették; továbbá Meyer Antal miseruhája (aki szintén tanított az Iparművészeti Iskolában), amelyet a budapesti Jó Pásztor zárdában hímeztek. Egy 1915-ös rövid híradás nyomán tudunk még Meyer Antal miseruhájáról, a hozzá tartozó dalmatikáról, amelyet a legnagyobb hazai egyházi műiparral foglalkozó cég (mellékesen az Egyházi Műipar című, ingyenes terjesztésű, burkolt reklámcélokat szolgáló lap kiadója), a Rétay és Benedek Rt. kivitelezett, és Kovács Erzsi miseruhájáról és tartozékairól, amelyet a ferences nővérek Hermina úti zárdájában készítettek. 2 5 Zaboránszky Ilona hímezte azokat a Nagy Sándor által tervezett liturgikus öltözékeket, melyeket eddig csak egy 1917-ben megjelent rövid írás alapján ismertünk: „A kézimunkák, a karing és alba hímzett díszei jelentős újításszámba mennek egyházi textilművészetünkben. A papi ornátusnak e részei ugyanis a modern egyházi »felszerelés« jóvoltából rendszerint csipkével vannak telerakva, melyeknek bőségében, lenge díszében egyegy miséző pap olykora primabalerinákra emlékeztető túl világias gondolatokat kelt fel a szemlélőben. A sablonnak e túl kényelmes és jelentéktelen termékei közül mutatnak ezek a példák kivezető utat." 1 6 Az említett műtárgyak közül egy karing megtalálható a Mátyás templomban, (I. Színes tábla) és feltehetően a garnitúra további lappangó darabjai is ott lehetnek. 2 7 A sárga selyemmel és fehér cérnával készített hímzésekhez igen hasonló Miseruha dr. Takács Menyhért jubileumi ornátusához (előoldala és annak bélése), 1930 Gödöllői Premontrei Perjelség Miseruha dr. Takács Menyhért jubileumi ornátusához (hátoldala és annak bélése), 1930 Gödöllői Premontrei Perjelség Dalmatika Takács Menyhért jubileumi ornátusához, 1930 Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, Sárospatak, ltsz.: 74.85.
