Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Semsey Réka: Adalékok Nagy Sándor (és Fieber Henrik) egyházművészetben játszott szerepéhez- A gödöllői szőnyegszövő műhely jubileumának ürügyén
40 Semsey Réka a Nagy Sándor házban található dalmatika kartonja, amelynek oldalán a „Hermina út" felirat talán a készítőre, azaz a Hermina úti zárdára utalhat. Fieber Henrik 1920-ban hosszas betegeskedés után meghalt, ezért a néhány évvel korábbi, 1918-ban a Díszítőművészetben megjelent írása gyakorlatilag a liturgikus öltözékkekel kapcsolatos nézetei, illetve a megvalósításukra irányuló törekvései összegzésének tekinthető: [a 19. század miseruhának] „másik hibája az alakos ábrázolás makacs szerelme. Minden miseruha hátán feszület vagy szentek egész alakja került, teljesen textilellenes, plasztikus stilizásában, szembántó, vad színösszeállításban, és a virágornamensek naturalisztikus orgiájában. (...) Az Iparművészeti Iskola régóta szívós harcot küzd ezen ízléstelenség ellen. Mihalik tanár belemélyedve ezen tanulmányokba, szeretettel karolta fel a reformot, amely lényegében a régihez való visszatérés, szabás, díszítés, elhelyezés, textil szerű hímzés, a témák naturalizmustól mentes stilizálásában áll. (...) Az eddigi kísérletek fényesen sikerültek." 1* Az 1930-ban Takács Menyhért, gödöllői premontrei prelátus pappá szentelésének 30. jubileumára a gödöllői szövőműhelyben, Nagy Sándor tervei alapján készített, jelzett miseruha mind gobelin-technikájú keresztbetétjét, mind készítésének késői időpontját tekintve kilóg az eddig ismertetett darabok sorából. A miseruhát díszítő Fájdalmas Krisztus, Péter és Pál apostolok, a kassai vértanuk, valamint a Fájdalmas Szűz és premontrei szentek (továbbá korábban Glattfelder püspök miseruháját díszítő Jó Pásztor és angyalok) alakjai arról tanúskodnak, hogy a teória és a gyakorlat nem mindig ért össze, és Nagy Sándor nem osztotta minden esetben Fieber és Mihalik alakos ábrázolásokkal kapcsolatos kifogásait. Az eddig ismert konkrét miseruhák kapcsán megállapítható, hogy azok minden esetben olyan egyházi személyek számára készültek, akikhez Nagy Sándort személyes kapcsolat fűzte, és akiktől más, nagyléptékű megbízásokat is kapott. Nagy Sándor dr. Takács Menyhért jubileumi ornátusának miseruhájában (archív fotó) Gödöllői Városi Múzeum 28 Fieber Henrik: A miseruha alakja és díszítése. Díszítőművészet, 1917-1918. 81-85.
