Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Bárki Gergely: „A tű Gauguinje"- Berény Róbert hímzései
88 Bárki Gergely alakú tüzvörös szörnyeteg. A másikon vérvörös emberi alak kapaszkodik vergődő mozdulatokkal a száraz fák kopasz ágaiba. 1' Fantomszerű tájkép, amilyent az ember rossz álmaiban szokott látni. Valami kifejezhetetlen tragikum közelségét sejtető jégmező, baljóslatú vörös ég alatt. Az ezüstre hangolt kék, szürke és fehér alaptónusokba narancssárga, barna és lila színárnyalatok vegyítenek artisztikus élénkséget. Az egyik kisebb darabon a méreteknek megfelelő szelídebb hatású kompozíció. Fantasztikus tájkép fölött halványsárga villámvonal s kékcsóvás vörös üstökös. Mind a kettő játékszerü jelenség. Egy falszönyegen újra látomásszerű táj. A hangidatkeltö tényező elsősorban a merész lendületű kompozíció. Vörös törzsű fák sorakoznak egymás mellé a míniumsárga talajon. Lombkoronájuk a középen megszakad, míg alul s felül egybefolyva a kínai sárkány mozdulataira emlékeztető kettős csíkot ír le. Ragyogó zöldjéből gyermekesen rajzolt virágok tűnnek elő. S hogy ne hagyjam említés nélkül a legsikerültebbek egyikét, Hokusai >>Hullám«-jának kitűnő dekoratív átültetését. A haragos mozgású tengeren barna csónak táncol. Az ibolyaszín égen tüzvörös felhők gomolyognak. [...] Berény — hogy teljesen igazságos legyek: a Berény házaspár — selyemhímzései többet nyújtanak egyszerű iparművészetnél. Az anyagszerűség ellen sehol sem vétenek, de kompozícióban, rajzban, színben annyit sejtetnek, amennyinél többet festményektől sem várhatunk. Tervezőjük nagy stílusérzéke azonban megtalálta ezzel szemben is az ellensúlyozás lehetőségét a fantázia szabad érvényesítésében, a meseszerűségben. /.../" 1 2 A műveket valóban Berény felesége kivitelezte, de a pontosság kedvéért meg kell említeni, hogy a festő hitvesét egy kisebb manufaktúra segítette, hiszen a későbbi megrendeléseket egyedül már nem győzte. Berény számos művén megörökítette felesége és a hímző asszonyok munkáját. Felesége hol tevékenyen, (2. kép) hol csupán mint felügyelő jelenik meg. Egyik legismertebb rézkarcán a városmajori Berény-villa udvarán a festő édesanyja és a hímző hölgyek láthatók. 1 3 (3. kép) Berény első felesége, Somló Ilona, azaz Léni 1 4 igen művelt, felvilágosult, modern nő volt. Baráti köréhez tartoztak többen a Nyugatosok közül, Lili nővérét például Ignotus vette el, de szoros szálak fűzték Tersánszky Józsi Jenőhöz, valamint dr. Ferenczi Sándorhoz és más pszichoanalítikusokhoz is. Azt is tudjuk, hogy még mielőtt Berénnyel megismerkedett, már baráti szálak fűzték Lesznai Annához, Málihoz is, ahogy ekkoriban baráti körben hívták az írónőt. Később, a tízes évek végén Kun Béla titkárnője lett, majd Bécsbe emigrált, ahol férjétől elvált. A Berény-házaspár berlini sikerét az ismét a budapesti Nemzeti Szalonban rendezett, harmadik Nyolcak tárlat követte, ahol szintén inkább a hímzések cseréltek gazdát, mint a festmények vagy a grafikák. Berény ekkor kiállított, legújabb festményei az előző kiállításhoz hasonló botrányt okoztak, ám hímzéseinek kollekciója osztatlan elismerést aratott és kitűnő kritikákat kapott. A konzervatív tollú Kézdi Kovács László például így horkant fel: „Es miért fest Berény, mikor a hímzéstervei között egészen artisztikus darabok hirdetik az erre való hivatottságát? " 15 Berény maga is papírra vetette hímzéseivel kapcsolatos ars poeticáját. A művek keletkezésének hátteréről is fontos adalékokkal szolgáló írást a kiállítás katalógusában közölte: „Hímzéseim játékos időtöltésből keletkeztek. Nem volt velők egyéb célom, mint felületeket színes fonalakkal teleölteni. Kezdetben, — érthető hajlandóságból — festői elem: a térszerű hatás is beléjük csúszott, holott csak a díszítés volt a szándékom. Utóbb a festöiséget szándékoltan kerültem, míg végül sikerült a csakis dekoráló dolgok spontán megérzése. A hímzések kivitelénél sok volt 11 A leírás alapján valószínű, hogy arról a faldíszről van szó, amely a Nyolcak 1912-es kiállításának katalógusában (A Nyolcak harmadik tárlatának katalógusa. Budapest, Nemzeti Szalon, 1912. november-december, 12. és 13 oldal közötti képmelléklet harmadik képe) is reprodukálásra került. (5. kép) 12 Felvinczi: i.m. 13 Berény Róbert: Kertben. 1912. rézkarc, papír; 200 x 275 mm; j.j.l.: [tükörírássalj Berény 1912 Bpest, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, ltsz.: 1954-4178 14 Született: Helene Spitzer (Spitzer Ilona?) néven 1891. június 2. 15 Kézdi Kovács László: A „Nyolcak" hattyúdala. Pesti Hirlap, 1912. nov. 15.9. (Tímár Árpád gyűjtése) 2. Berény Róbert: Léni hímzés közben, 1912 tus, papír magántulajdon 3. Berény Róbert: Kertben, 1912 rézkarc, papír Magyar Nemzeti Galéria
