Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Pálosi Judit: Ferenczy Noémi a pálya kezdetén
72 Pálosi Judit csolatban szokatlanul hangozhatott az a mondat, hogy „édesapja és testvérei védőszárnya alatt mutatkozott be". Vessünk egy pillantást Ferenczy Károlynak a gyermekei művészi fejlődését segítő magatartására. Leánya pályaválasztása arra serkenti, hogy belefogjon a kárpit műfajának kutatásába. „Bécsben voltam a Kunstgewerbe-museumban, s jól megnéztem a gobelineket. Van egy pár német is és egy pár darab flandriaiból (...) Szépek, de talán nem elsörangúak." — írja levelében 1911 -ben. 7 Egy másik levélből: „Meiler Simon is néz gobelineket, beszéltem vele (...) Azt mondja, Madridban vannak a legszebb gobelinek (...) mégsem igen tudom elképzelni, hogy Maga Madridba jusson. Túl messze van mindenünnen." 8 Három évvel később, amikor éppen Valér fia érdeklődését követi, mosolygós zsörtölődéssel jegyzi meg: „Na, úgy látom, a rézkarchoz is kell majd értsek, mint a szoborhoz és a gobelinhez. Noémival már miniaturákat is néztem a Biblioteca Marcianában (...) " 9 1917-ben meghal Ferenczy Károly. Mindhárom gyermeke megáll akkor mára maga lábán művészetében, mégis, Noémival kapcsolatban Béni mintha átvállalná a művészet terén az apa szerepét. A fennmaradt levelek között tallózva találkozunk ennek dokumentumaival, például a Tavasz /Szőlőhegyi című kárpittal kapcsolatban: „Nem volna a legtermészetesebb, ha most a tájkép-évszakokat próbálnád folytatni? Vagy már tudod, hogy ez milyen nehéz? Ehhez a tavaszi hegyhez egy sötét, sáros telet, hó nélkül, vagy egy nyarat... Hogy volt elgondolva ez a szériaT Motívum-átvételre is buzdítja nővérét: „Gondoltam én ilyen évszak-plakettre, és akkor a télhez egy Goya gobelin-kartonról akartam lopni. Te lopni nem tudnál? Például későbbi emberektől, mint Goya. Ezt ajánlom most Neked." 1 0 Noémi a tanácson elgondolkozhatott, ennek jele a tervei sorában egy szép, téli téma, Téli táj, ami mindjárt a motívumátvétel illusztrációja is lehet: Maurice Denis: Sillon sous la neige (1895) című képére gondolok. Egy másik, egy komor változat, egy sötét, sáros tél is felbukkan ekkor: a Varjak. (III. Színes tábla) A két családi kiállítást követő, már önálló, sikeres megmutatkozásai sorozatán tovább kísérve az ifjú művészt, az 1920-as évekből többféle dokumentumra támaszkodhatunk. A művek ismeretében, emlékezések, katalógusok és kritikák mozaikszemeiből rekonstruálható az alkotói útnak ez a szakasza. 1920 és 1932 között Ferenczy Noémi Erdélyben — Nagybányán, illetve Brassóban — élt. Eközben, 1924-ben hosszabb időt töltött Bécsben (ahová utazásai során többször is visszatért), 1928/29 telén pedig több hónapon át Berlinben élt, s tevékenysége mindkét város művészeti életéhez szorosan hozzátartozott. Jelentős kiállításokon való részvétele, komoly sajtóvisszhangot kiváltó egyéni bemutatói elválaszthatatlanul összekapcsolják Nyugat-Európa akkor újra felpezsdülő művészeti életével, s meghatározzák művészi fejlődését. A világháború befejezését követő évek művészi törekvéseit Bécsben nagyszabású nemzetközi kiállítás mutatta be. A Bécsi Modern Művészetet Támogató Társaság, (Gesellschaft zur Förderung Moderner Kunst in Wien) rendezésében a Sezession épületében 1924. őszén megnyílt tárlat legfőbb célja volt, hogy Bécsnek, mint művészeti központnak különleges hangsúlyt adjon. Egymást érték jelentős művészek nagy kiállításai. A Kiinstlerhaus a kortárs bécsi művészet bemutatására vállalkozott, s ezzel egy időben az osztrák képzőművészek egyesülete, a Sezession, Európa különböző nemzeteinek modern stílusáramlatokat képviselő művészeit látta vendégül. Néhány a meghívott művészek közül: Marc Chagall, Vaszilij Kandinszkij, Oskar Kokoschka, Braque, Mondrian, Picasso, Rouault. A Sezession kiállítására két magyar művész kapott meghívást, Ferenczy Noémi és Czóbel Béla, ám egyikük sem magyar művészként. Czóbel — aki 1920-ban költözött Hollandiából Németországba — két művével, mint berlini művész szerepelt, Ferenczy Noémit Baia Mare-i illetőségű román művészként tünteti fel a katalógus, s „Bildwirkerei", jelzi cím és további adatok nélkül két bemutatott művét. Szerencsére tudjuk, mégpedig Tolnay Károlynak írt leveléből, hogy Ferenczy Noémit két jelentős műve képviselte a kiállításon: az 1920as keletkezésű Harangvirágok, és az 1921-ben megszőtt Nővérek." Mindkét kárpit korán külföldi tulajdonba került, a Nővérekkel a londoni Victoria and Albert Múzeum gyűjteménye gazdagodott, a Harangvirágokat 1927-ben Lipcséből vitte Norvégiába megvásárlója, s a művész már a harmincas évek elején elveszítette nyomát. Ezzel nagy kár érte az oeuvre-t, túl a mű kivételes művészi értékén. 7 Ferenczy Károly levele Szentendre, Adattár 55-1974-F 8 Ferenczy Károly levele Szentendre, Adattár 57-1974-F 9 Ferenczy Károly levele 1914. OSZK. Kézirattára 10 Magyar Nemzeti Galéria Adattár 20150/79 3/86-87 11 Internationale Kunstausstellung Sezession Wien 1924. szeptember 11 - október 20.; Ferenczy Noémi levele Tolnay Károlyhoz M.D.K. - Cl.-10/2324 Nővérek, 1921 karton, akvarell, 2020 x 1540 mm, Kat. 36. Ferenczy Múzeum, Szentendre, ltsz.: 75.260-F
