Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Pálosi Judit: Ferenczy Noémi a pálya kezdetén
Ferenczy Noémi a pálya kezdetén A Harangvirágok nyitó-darab. A német romantika, a francia szimbolizmus, a preraffaeliták példáin át a századvégen újraéledt a középkor virágszimbolikája. Ferenczy Noémi felfedezi önmaga számára a növényi és emberi lét egymásra vonatkoztatásának eszmei és képi lehetőségeit. E gondolat köré csoportosult alkotásait vezeti be 1920-ban a Harangvirágok. Művei sorában az ember alakja itt mozdult ki először centrális helyzetéből, az óriásra nőtt virágok először váltak formaikig vele egyenrangú motívummá, s ez már a gondolati egyenrangúság kifejezése: ember és növényvilág a természet nagy egészének egyenrangú, egymásra utalt, közös sorsú részei. A nagy nemzetközi tárlaton Ferenczy Noémi sikerrel szerepelt: „(...) kiemelésre érdemesnek tartjuk, hogy nemcsak Romániát, hanem az egész európai gobelinmüvészetet is egyedül a nagybányai Ferenczy Noémi reprezentálja (...) gobelinjei (...) mint a modern képszövés legértékesebb és legjellemzőbb reprezentánsai kerültek erre a szigorúan szelektált nemzetközi kiállításra." 12 Kolozsvári interjú rögzítette önérzetes szavait arról, hogy megbecsülték, s műveinek a dekoráción felülemelkedő eszmeiségét hangsúlyozták: „Hogy mennyire szorosan a festőművész szakmája bélinek tekinti a képzőművészeti kritika az én gobelinjeimet, bizonyítja az a körülmény is, hogy 1924-ben az osztrák állam által Bécsben rendezett nemzetközi kiállításon a festmények közé tették a gobelinjeimet, és nem osztályozták külön, mint iparművészeti terméket" (.. .) 1 3 A külföldi siker után, 1925. szeptemberében Budapesten, a Nemzeti Szalonban műveinek nagy csoportját mutatta be, közös kiállításon az akkor már négy esztendeje Bécsben élő Ferenczy Bénivel. Hetvenkét műve szerepelt a tárlaton: kárpitok, hozzájuk készült kartonok, akvarell-tervek, rajzok. A Pesti Napló kritikája így méltatja a művész-testvérpár kiállítását: „Régen láttunk ilyen erős, tiszta egyéni művészet jegyében fogant, harmonikus és nívós anyagot, mint amilyet ez a rendkívül tehetséges művész-testvérpár sorakoztat fel." Ferenczy Noémiről szólva: „Fantáziája szinte kifogyhatatlamd gazdag, komponálóérzékét és formalátását pedig fölényes biztonság, kifejező erő és egyszerűség jellemzi." 1 9 E budapesti tárlat anyagában felsorakoztak középkori ihletésű, verdure-típusú kárpitjai, ember és természet szoros összetartozását birdető, majd pedig az emberek testvéri lélekközösségét sugalló kompozíciók. Három éve készen van azonban a mű, amely határozott szemléleti változást jelez, s a legfontosabb lépést jelenti Ferenczy Noémi stílusának megteremtéséhez. Alkotópályáján az Asó embed'' mind eszmei tekintetben, mind megfogalmazásának módjában cezúra. Verdür-típusú korai kárpitjain Ferenczy Noémi tág képmezőben gazdagon artikulált, de mindvégig síkban maradó környezetet von figurái köré. E kárpitok átírt, játékosan hajlékony növényi motívum-sokasága mozgalmas, belső rajzzal és hasürrel elevenné tett felületet alkot az ember alakja körül. A figurák megfogalmazása — mind a választott mozdulat, mind az öltözet — erősen különbözik a később Ferenczy Noémira általánosan és mindvégig jellemzőtől. Korai kárpitjain alakjai kecsesen mozdulnak, laza öltözetük hullámzása finoman érzékelteti, hangsúlyozza a mozdulatot. A ruharedőket fénnyel-árnyékkal, világos — sötét színárnyalatok szembeállításával vagy a belső rajz eszközével mozdítja térbe. Az Asó ember kárpit Ferenczy Noémi munkajelkép-sorozatának kezdő darabja. Leegyszerűsített mozdulatú alakjai szinte teljesen kitöltik az ezután gyakran alkalmazott álló formátumú, szűk képmezőt. Az addig pusztán díszítő célú bordűr gondolati tartalom hordozójává válik, s a munkálkodás célja, azaz eredményei: felépült házak, egymást keresztező kalászok, kenyércipók... sorakoznak a kárpit szegélyén. Ferenczy Noémi előadásmódja is megváltozik: a nagy színes foltok találkozásából alakuló éles, határozott kontúrokon belül a belső rajz erősen redukált, a színek korábbi egymásbahatolása alig fordul elő. A hasür már nem a formálás eszköze - de továbbra is jelen van: a nagyobb homogén felületek élénkítésére szolgál. 12 N.N. A modernek nemzetközi kiállítása Bécsben. Keleti újság, VII. 1824. szept. 26. 13 Tessitori Nóra: A chartres-i üvegfestmények igézete. Ellenzék (Melléklet) Kolozsvár, 1926. V. 31. 9-10. 14 Pesti Napló, 1925. szeptember 20. 14. Napi hírek rovat 15 gyapjú, 93 x 63 cm, a felvetés sűrűsége 5,5 cm Kecskemét, Katona József Múzeum (Tolnay Károly hagyatékából) ltsz.:83.1 73 Harangvirágok, 1920 Szövött kárpit. Kat. 30. Adatait nem ismerjük, lappang Ásó ember, 1922 karton, akvarell, 953 x 624 mm, Kat. 49. magántulajdon
