Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Pálosi Judit: Ferenczy Noémi a pálya kezdetén

71 Mit kellett legyőznie!! A következő néhány mondat Ferenczy Noémi 1933-ban, az őszinte jóbarátnak, Tolnay Károlynak írt önéletrajzából való: „Először a szövés technikáját, mint mesterséget akartam tudni, olyan beképzelt nem voltam, hogy művész akarjak lenni, hiszen csatlakoztam környezetem felfogásához és magamat reménytelenül butának és tehetségtelennek tartottam.(...) Senki soha bele nem szólt abba, amit csinálok, technikáját csak én ismertem, és a művészi' részét a technika követelte: 'valamit kellett szőni és ez segített át azon a majdnem szégyenérzeten, hogy szégyeltem, hogy én, egy ilyen nyomorult lény mer művészetet csinálni (...)" Az Ernst Múzeum katalógus-előszavában Lázár Béla a „hosszú évek munkájának csöndes eredményei" láttán az áhítatosan és odaadóan dolgozó középkori mesterekhez hasonlítja Ferenczy Noémit: „(...) A gobelineket szövő ifiú művésznő a középkori kolostorok titokzatos művészeire emlékeztet, akik egy fél életet áldoztak egy-egy nemes munkának (...) csak hogy Istennek tetsző cselekedetet végezhessenek. Ebben a szellemben fogantak ezek a gobelinek, hosszú évek munkájának csöndes eredményei, miközben a színes fonalak ragyogása betöltötte a nagybányai munkaszobát (...) "

4 A Művészet folyóirat kiállítási körképében mindhárom ifjú Ferenczy munkáiban az egyéniség önállóságának kimutatására vállalkozik, s az apa művészetének inspiráló, de nem befolyásoló erejét hangsúlyozza. Noémival kapcsolatban a „munkában elmerülő lélek" öröméről szól a krónikás. Ezt az áhítatot, ezt a munkában meglelt lelki békét, életcélt sugározza a Teremtés című kárpit. Súlyos és tradícióval terhes témát választott az ifjú művész, de nem a teremtő aktust csodálja benne, hanem a csodálatos teremtett világ ejti bámulatba. Nem a keletkezés misztériuma, hanem a létezés boldogsága járja át. Az Atyaisten a kárpit középpontjában, azaz a világ centrumában foglal helyet. De nem a világegyetem, csak ez a földi, szép világ veszi körül. Ferenczy Noémi Istene nem kozmikus lény, nem halljuk körülötte súlyosan gördülő égitestek zúgását, nem érezzük át teremtő lendületét. Megfogalmazta viszont fáradt gondterheltségét, elbeszélte magányát. Isten dicsősége és méltósága helyett egy földi szent szelíd komolyságával ruházta fel. Az első emberpár már létezik és még bűntelen. Az Édenkert minden szépsége, gazdagsága, dús kincsei mind az övék. A finom geometrikus hálóval kilenc egyenlő részre tagolt képfeliilet alátámasztja a kompozíció ikonográfiái rendjét, centrális szerkezetét. Szín- és formaegyensúly, síkszerűség, a dekoratív igényű művek fontos tulajdonságai jellemzik. A Teremtés kárpit 1913-ban készült. Egy éve tanulta meg egyáltalán Ferenczy Noémi a gobelinszövést. Technikát tanult, de elsődleges élményei szellemiek voltak. Korszakokat, műfajokat, mestereket fedezett föl magának. Az öntudatlan válogatás eredménye határozott karaktert, korán kialakult művészi ízlést, egységes szemléletet tanúsít: Firenzében Giottóért lelkesedik, Párizsban és Velencében középkori miniatúrákat másol. Egyik legnagyobb élménye a Chartres-i katedrális üvegablakai, és döntő hatással volt rá a középkori kárpitművészet. Abban a korban, amely megigézte, egy nyelvet beszél miniátor, freskófestő, a színes üvegablakok tervezője és az, aki falikárpit kartonját festi. Ferenczy Noémi iskolázott szeme, határozott művészi ízlése szilárd alapot teremtett munkásságának, s műveinek szellemi tartalma és az anyag között mindvégig nagy szakmai biztonsággal teremtett egyensúly érvényesül. A család közös kiállításán, az Ernst Múzeumban, a szövött kárpitok mellett terveket is bemutatott a debütáló fiatal művész, és szerepelt még kiállított munkái közt terrakotta váza, tempera és olajfestmény is - dokumentálva az útkeresést. Két év telik el az újabb kiállításig, ennek szomorú aktualitása volt Ferenczy Károly 1917-ben bekövetkezett halála. Az Ernst Múzeum falai között Ferenczy Béni, Noémi és Valér gyűjteményes kiállítása Ferenczy Károly hagyatékához csatlakozik. Két nagy kárpitja mellett (Menekülés Egyiptomba, Nő madarakkal) ezúttal már csak tanulmányrajzokat és kárpit-terv akvarelleket mutat be.

5 A gobelinszövés és tervezés mellett Noémi végleg elkötelezte magát. (Megjegyezzük, hogy ugyanebben az évben élete első művét külföldre viszik, a Szófiában, 1918-ban rendezett Magyar Iparművészeti kiállításra, olyan jelentős tárlatra, amelyről több oldalas beszámoló jelenik meg a Magyar Iparművészet folyóiratban. A kiállítási interieur-ről közölt fényképen szerepel is a Teremtés című kárpit.)

6 (III. Színes tábla) Bevezetőmben, Ferenczy Noémi első kiállítási szereplésével kapTeremtés, 1913 gyapjú, szövött kárpit, 223 x 219 cm, felvető sűrűsége: 5/cm Kat.3.* Iparművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 13.744. * A mű sorszáma az ocuvre-katalógusban 4 Az Ernst Múzeum kiállításai XXIII. A Ferenczy-család(Károly, Valér, Béni és Noémi) gyűjteményes kiállítása 1916. Dr. Lázár Béla katalógus előszavából 5 Az Ernst Múzeum Kiállításai XXXIV. Ferenczy Károly hagyatéka és Ferenczy Béni, Noémi és Valér gyűjteményes kiállítása 1918. 6 Szécsén Ferenc: Iparművészetünk Szófiában. Magyar Iparművészet, 1918. 21. évf. 105-108., kép a 127. oldalon