Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Sümegi György: A Kecskeméti Szőnyegszövő
A Kecskeméti Szőnyegszövő 69 személyével volt a legtöbb probléma 2 8. Öt munkái (pl. a Nyugat könyvek) zöme a fővároshoz kötötte, s alig maradt ideje kecskeméti kötelezettségeit teljesíteni. Valószínűleg mindennek Falus alkati szertelensége, határidőket nehezen tűrő szabadabb alkotói habitusa sem felelt meg. Vagyis nem tudott huzamosabb ideig egy helyben ülni Kecskeméten (pedig önálló művészvilla épült számára, ahová be is költözött 1912-ben). Még a hozzá legközelebb álló, vele közvetlen baráti, munkatársi kapcsolatban lévő Herman Lipót is meglehetősen ellentmondásosan és végletesen ítéli meg. Váltakozik benne a művészi zsenialitást és a szervezői kvalitást irigykedve elismerő barát és a kétkedő ellenség, aki Falust a tartozásait mármár az elviselhetőség határain túl is göngyölítő, megbízhatatlan, hazudozó, rendre nagyot mondó svindlernek minősíti. 29 1912 karácsonyán értékesítési céllal rendeztek szőnyegkiállítást, majd a meglévő teljes kollekciót elárvereztette a város az Országos Magyar Iparművészeti Társulattal (1913. március 3., 4., 5. Iparművészeti Múzeum). Az árverési katalógus szerint I. Szőnyegek címszó alatt 85 csomózott szőnyeg, II. csomózott párnák, terítők és szövések fejezetcím alatt további 174 mű került árverésre."' Még ezután is maradhatott szőnyege a városnak, mert 1914 februárjában az Ökollégiumban rendeztek eladási célú kiállítást, ahol azonban csak 5 darabot vettek, noha részletfizetéssel is igyekeztek kedvezőbbé-vonzóbbá tenni a vásárlást." Az aukcióra (Györgyi Kálmán, az Iparművészeti Társulat igazgatója által) be nem válogatott szőnyegekből jutott a városi hivatalvezetők, többek között a helyettes polgármester szobájába is. Viszont a „város pénzügyi helyzetére való tekintettel [...] a szőnyegeknek s párnáknak a városi múzeum részére való megtartásától eláll". 7' 1 Ilyen szomorú kifejlettel ért véget a szőnyegszövő - épp abban az 1912-es évben, amelynek tavaszán az új épületekbe beköltöztek a művészek, amikor igazán megkezdődhetett a Kecskeméti Művésztelep önálló élete. A szőnyegszövő megszűnte s az Olgyay-csoportnak a művésztelep szervezetéből való kiválása, majd az első világháború mindent szétziláló időszaka végképp megroppantotta az indulás lendületét, a Kecskeméti Művésztelep épületén újabb réseket vágott a meglévők mellé. Eleve hiánynak számít a tervbe vett s meg nem valósított kerámia műhely, a grafikai intézet s a nyomdai együttműködés elmaradása. Az iparművészeti rész teljesen megszűnt, s maradt csupán és kizárólag képzőművészeti a kolónia. A többszólamú összművészeti törekvések (építészet, enteriőr, szobrászat, falfestészet, kerámia, szőnyeg, grafika, könyvművészet) egy szólamra, csak képzőművészetire, zömében festészetire korlátozódtak. így 1913 után - néhány szobrász működését most leszámítva — szinte kizárólag festészeti és grafikai törekvéseket lehet számba venni Kecskeméten is. A háború alatt elmaradtak a nyári festőiskolái hallgatók, megszűnt a nyári szabadiskola, amivel a rendszeres művészutánpótlásról és a főiskolai oktatással való, állami szubvenciót biztosító lehetősé gről kényszerült lemondani a művésztelep. Főként a szabadon biztosított műterem s munkalehetőség miatt maradt még valamelyest vonzereje. Első korszakában még kétszer, 19lóban (Kassák Lajos és Uitz Béla) és 1918-19-ben lett lendületesebb a munka a Kecskeméti Művésztelepen. Srudi o Year-book, London, 1912, 253. 28 A Falus-problémát a Magyar Alföld 1912. augusztus 4-diki cikkének (A maradiság felé. Beszélgetés Iványi Grünwald Bélával) eme passzusa robbantotta ki: „csak a Falus-féle iparművészeti kabarét kaptuk a bonvivdn sztár állandó távollétével". Ezután több hírlapi cikk vitatta Falus kecskeméti szerepét és eredményeit, l'l. Forradalom a müvésztelepen. Falust elejtették. Magyar Alföld, 1912. augusztus 11. 3., A szőnyegszövő jövője. Magyar Alföld, 1912. szeptember 12. h 29 Lásd Herman Lipót Naplók a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában. 30 Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Nyilvános árverés, Iparművészeti Múzeum, 1913. március 3., 4., 5. Pátria nyomda, Budapest, 8 31 A szőnyegkiállítás bezárása. Kecskeméti Napló, 1914. február 21. 32 6455/1913. sz. felzet dr. Szilády Károlynak Kecskemét város tanácsa 1913. április 10-én tartott üléséről. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét város iratai, Múzeum és Könyvtár, Vegyes iratok, 1913.
