Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Fábián Balázs: Fejfák a gödöllői művésztelep alkotásain
Fejfák a gödöllői művésztelep alkotásain 47 Baranyai fejfák is megtalálható Malonyay dunántúli kötetében. 4 6 Ugyanez a helyzet az Allegória Ráth György emlékére című, 1905-ben készített alkotásán is. 4- A háttérbe beolvadó kilenc fejfa szinte mindegyike szerepelt a Malonyay kötetben. Baranya megyében a fejfák többsége a táblás fejfák csoportjába tartozik. Vastag deszkából készült változatos formájú lapok voltak, nagy hasonlóságot mutattak a sírkövekkel. Kifejezetten egy nézetre szánt sírjelek. Általában a szélüket díszítették, régebben jobban cifrázták, de a XX. századra a díszítés egyszerűsödött. A fejfák vastagsága 2,5 cm-től 12-15 cm-ig, magasságuk fél métertől másfél méterig terjed. Alapjuk általában téglalap alakú. Oldalait szimmetrikus kontúrvonalakkal díszítve fűrészelték ki. Némelyik fejfa felső részén a fejfa magasságának feléig áttört, szinte csipke finomságú díszítés látható. 4 8 A Malonyay-kötetekben szereplő műveken található fejfák eredetijét településhez kötni szinte lehetetlen. A könyvsorozat sokszor a mai néprajzkutatók által megfogalmazott legelemibb formai követelményeknek sem tesz eleget, ilyen például a lelőhely pontos megjelölése. Az egzakt meghatározás másik komoly nehézsége, hogy a korai fejfakutatások igen hiányosak. Sokszor csak egy-egy kisebb területre, esetenként csak egy temetőre korlátozódtak. Éppen ezért hatalmas területek maradtak feltáratlanul, mint például Baranya megye is, ahol csak az 1960-as években indult meg a szakszerű kutatás. A Malonyay által bemutatott fejfák pedig arra az időszakra minden bizonnyal elkorhadtak. 4 9 Nagy Sándor: Allegória Ráth György emlékére, 1905 tus, toll, papír, 423 x 293 mm j.j.l. monogram, felirat: Ráth György emlékére Nagy Sándor ház, Gödöllő, lesz.: M. 346. Tájegységhez nem köthető alkotások A Toldi faliszönyeg Arany János művei megihlették Nagy Sándort, aki a költő alkotásai közül a legyőzhetetlen vitéz alakját jelenítette meg Toldí' 0 című szőnyegén. 5' A szőnyegen a szecesszióban is elterjedt kettős kép jelenik meg. A felső mezőben színes virágokkal körülvett falusi udvarház előtt láthatjuk a farkasokat legyőző Toldi alakját. Az alatta lévő mezőben a hős fejfája jelenik meg stilizált virágok közt. A két kép ellentétét a színek is erősítik. Felül világosabb, alul sötétebb színekkel dolgozott a művész. A kárpit leginkább a szecesszió népi irányzatához kapcsolódik népmesei-népmondai témakörével, és a népművészeti motívumokat felhasználó díszítésével. 5 2 Toldi síremléke - ellentétben a korábban említett fejfákkal - Nagy Sándor képzeletének szülötte. Ebben a formában, ehhez hasonló fejfával nem találkoztam kutatásaim során. A sírjel megalkotásánál a művész azonban felhasználta a fejfák terén szerzett tapasztalatait. így motívumai külön-külön felfedezhetőek a magyar nyelvterület fejfakultúrájában. A fejfa halom nélkül, egymagában áll a sír fölött. Alsó törzsrészének kialakítása a táblás fejfákkal mutat hasonlóságot. Mintha 46 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. IV. kötet. Budapest Franklin-Társulat 1912. 354. 47 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. I. kötet. Budapest Franklin-Társulat 1907. 354, 357. 48 Nagy Dezső: A magyar fejfák és díszítményeik. In. Folklór Archívum. 1974. 17. 49 Zentai János: Fejfaarchívum l'écsett. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve. 1967 (1968). 241. 50 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 45. 51 Gellér Katalin: Nagy Sándor. Budapest, 1978. 18. 52 László Emőke: Kárpit művészet Magyarországon a kezdetektől Ferenczy Noémiig. In: Kárpitművészet Magyarországon. Magyar Kárpitművészek Egyesülete (szerk.): Dobrányi Idikó - Schulcz Katalin. Budapest, 2005. 27. Őriné Nagy Cecília: Ornamentika, ornamentikaváltozás a gödöllői szőnyegeken. In: Ornamentika és modernizmus. (szerk.): Szikra Ágnes. Ernst Múzeumi Füzetek 2. Budapest 2006. 35.
