Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai

32 Farkas Zsuzsa Iparművészetben is megjelent, de ma nincs meg.

4

0 Kovalszky és a velencei kiállítás rendezője, Radisics Jenő levélváltásából tudható, hogy a két kárpitot és a függönyöket Németeleméren, a karosszékek huzatát Nagybecskereken szőtték két hónap alatt.

4

1 Miután leégett a velencei kiállítás, az új kárpitok már Gödöllőn készültek. Vaszary János Mézeskalácsos szőnyegének első variációját, amely a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, 1904-re szokás datálni. Mintha maga a datálás is azt sugallná, hogy ezt a variációt Kovalszky Sarolta szőtte. A sokkal gyengébb formai megoldást adó második variációt, amely most a gödöllői Városi Múzeum tulajdona, a művésztelepet bemutató katalógus adatai alapján 1905-ben szőtték. A szerveződő műhely első munkái közé sorolható ez a példány, amelyről néhány korabeli fénykép is készült.

4

2 A Művészi Ipar 1905-ben arról tudósított, hogy 26 kis növendék együtt van Gödöllőn, és Vaszary János két tervén dolgoznak, egy kisebb és egy nagyobb faliszőnyegen.

4

3 E híradás alapján 1905. augusztus 1-jére datálta Mezei Ottó a szövőműhely megalakulását.

4

4 A Mézeskalácsos kárpit vásári jelenetet ábrázol, ahol egy idős, feketébe öltözött asszony árusítja portékáit gyermekek és szerelmes fiatalok számára. A kép középmezejében, felülnézetben látjuk az asztalt, hasonlóan Fényes Adolf reggeliző asztalához, ahol a középpontban egy díszes, szív alakú mézeskalács van.'*

5 Vaszary kárpitját vékony, szövött keret veszi körül, a mű festmény jellegét hangsúlyozva. A Magyar Nemzeti Galéria példányán az alsó sávban egy második asztal síkja teszi bonyolulttá a téri rendszert. Ez az alsó vonal úgy zárja le a teret, hogy egy köztes mezőt hoz létre. A balra álló férfi és a jobb oldalon lévő kutya kívül van ezen a síkon, sőt még a nézővel szembeforduló kislány helyzetét is meghatározza. A lányka karja szinte kilóg a kép zártabb, belső keretéből. A mű egyszerűbb leszövésénél a bonyolult téri felépítés megjelenítése elmaradt. Nyolc fiatal állja körbe a vásári asztalt, amelyen tükrökkel díszített szívek, lovas alakok, babák és kisebb tükrös mézeskalács sütemények sorakoznak. A sátor tetejéről nyakláncszerűen felfűzött korongocskák lógnak, melyek jelzik a felettük lévő sátortetőt is. Ezen a kompozíción minden félbevágott, az előtérben az öt kisgyerek csak derékig, az oldalsó pipázó férfi és a pettyes ruhás leány teste is csak a fele részben látszik. Még az árusító asszony kendőjét is megvágta a művész. Ezek a jelentős kompozicionális vágások a korabeli művészetben még nem voltak gyakoriak, Rippl-Rónai József hasonló megoldásain kívül Magyarországon nincs párja. Hiszen a komponáltság: a középre helyezés, a szimmetria adta egy-egy mű befejezettségének alapvető élményét. Az alakok körívet alkotnak az asztal körül, amely zsúfolva van az apró részletekkel. A képmező felső síkja zárja a képzeletbeli teret, azt az illúziót keltve, mintha egy sátor alá leshetnénk be. A két kárpit összehasonlításakor láthatjuk, hogy a legnehezebb az arcok kivitelezése volt, az öregasszony az egyik változaton nagyon szomorú, a másikon pedig mosolyog. Bizonyos alakok teljesen egyformák, míg mások, mint például a fehér kendős kislány alakja eltérő, hiszen oldalhelyzetéből elmozdították. A Kovalszky által készített első példány lehetett - Hansen kárpitjához hasonlóan - a tanulási minta a gödöllői műhely számára. A másolaton (Hansen művének leszövését is így nevezték a kortárs szakértők) a téri helyzet egyszerűsítése, a formák torzulása, egyes vonalak értelmezetlen foltként való megjelenése mind ezt a feltevést erősítik. A két mű feltárja az alkotási folyamatot, láthatjuk, hogy (legalább) kétféle szőnyegszövő olvasat létezik. A Művészi Iparban 1905-ben megjelent Vaszary Mézeskalácsos szőnyegének képe, amint három kislány előtte ül, és a kész szőnyeg előtt úgy tesznek, mintha fonalat gombolyítanának. A Weinwurm Antal műhelyében készült fényképen jól látható, hogy nyolc-kilenc év körüli, vagyis egészen kicsi lányok dolgoznak, a gyermekmunka felháborította a hírlapírót. Ennek hatására készítettek a gödöllői művészek számos alkalommal a teljes szövőnői gárdáról képet, az egyik impozáns csoportkép a szőnyegszövő műhely udvarán készült. A fényképezkedés kedvéért a szövőszéket az udvar sarkában állították fel, a Mézeskalácsos kárpit előtt, négy egészen kis leányka mögött, tizenhét idősebb sorakozott fel. A másik felvételen mindössze kilenc lány, az idősebb korosztály áll velünk szemben, és Vaszary szőnyege elé körben elhelyezték a párnákat, hímzéseket, fonalakat.

4

6 1906-ban a Nemzeti Szalon Vaszary kiállításán az előcsarnokban öt képes kárpit szerepelt. A Kislány cicákkal az Iparművészeti Társulat tulajdonából került bemutatásra. A többi négy nem leszőtt változatban, hanem csak tervezetként, vagyis grafikai vázlat formájában került a falakra. A Jegyespár és párdarabja a Vásári jelenet tehenekkel című műveknek nemcsak a leszőtt darabjai, de vázlatai is az Iparművészeti Múzeum tulajdonai voltak.

4

7 A Nemzeti Szalon kiállítás ismertetőjében Lyka Károly megállapította, hogy a művész legkorábbi kárpitjai 1902-ben 40 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 28. 41 László Emőke: Kárpitművészet Magyarországon a kezdetektől Ferenczy Noémiig. In: Kárpitmüvészet Magyarországon, (szerk.): Dobrányi Ildikó - Schulcz Katalin. Budapest, 2005. 9-53. A készítés körülményeiről megmaradt iratok: Iparművészeti Múzeum Irattár 1905. 69., 79., 98. 42 Oriné Nagy Cecília: A gödöllői szövőműhely. In: A gödöllői művésztelep 1901-1920. (szerk.): Gellér Katalin - G. Merva Mária - Oriné Nagy Cecília. Gödöllő, 2003.99-105. 43 A gödöllőiek következő munkái Körösfői-Kriesch Aladár öt tervének leszövései voltak. 44 Művészi Ipar, 1905. szeptember 13., Mezei Ottó: A gödöllői szövőiskola erdélyi - székely forrásai (hazai) elméleti háttere és működése. I. Magyar Művészeti Fórum, 1999. 6. 17-22. 45 Csendélet, 1907, olaj, vászon, 72 x 79 cm Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.:61. 42. 46 Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1985. 1-14. 12-13. sz. kép. A két kiváló felvételt Polónyi Péter gyűjtötte és lelőhely nélkül közölte. 47 Vaszary János művei. Nemzeti Szalon 1906. március-április. Budapest, 1906. 11. 1-6. sz. tétel. A Kislány macskákkal azonos adatokkal véledenül kétszer került a listába.