Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai
A kép it kárpit tükrében — a Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai 33 készültek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a művész szőnyegei színesek, míg ebben az időben készülő képei monokrómok. 4 8 Vaszary János 1898 és 1904 között készült iparművészeti tervei a speciális sajátosságok figyelembevételével, a skandináv formakincs tanulmányozásával készültek. Ezért nem találunk közvetlen kapcsolatot festményeinek bonyolult áttételes szimbolikájával, színezési sajátosságaival. A művész az Iparművészeti Múzeum határozott iránymutatását követte, egyrészt munkájának hasonlítania kellett a mintaként kezelt skandináv felfogáshoz, másrészt magyaros témát kellett választania, és szecessziós jellegét neki kellett megteremtenie. Mindazok a képes kárpitok, amelyek a korabeli zsánerképek magyaros hangulatát idézték, nem olyan hatásosak, mint Vaszary egyszerűsített, nagy foltokból építkező művei. Kárpitjainak rokonait grafikai munkái, főleg plakátjai között találjuk. Ebben az évben az Iparművészeti Társulat közgyűlésén Rippl-Rónai Józsefet választmányi tagnak javasolták. A tagság nemmel szavazott, ezért több művész, köztük Vaszary János is lemondott. Miután a Társulat a döntést elfogadta, a művész kapcsolata az Iparművészeti Iskola tanműhelyévé váló gödöllői szőnyegszövő műhellyel is megszakadt, bár tudjuk, hogy még 191 l-ben is szőttek terveiről kárpitokat. 4 9 A gödöllői szőnyegszövés számára a németeleméri kapcsolat nagyon fontos tanulságokat adott. Az ott készült kiváló, Vaszary János által tervezett képes kárpitok példaértékűek voltak a gödöllői telep művészei számára is, kiállításokon aratott sikerük az ő munkájukra is felhívta a figyelmet. Kovalszky Sarolta legügyesebb tanítványa, Guilleaume Margit 1907-ben elkészült a fent említett Ülő nő rózsákkal című kárpittal, majd 1917-ben Nagy Sándor Toldijának másodpéldányával, végül 1918-ban Nagy Sándornak két Virágokat ábrázoló műve következett. Ezek a munkák tükrözik, hogy elsajátította, és Gödöllőn kiválóan alkalmazta a Németeleméren meghonosított technikát. 1909-ben Lyka Károly így dicsérte a Nemzeti Szalonban kiállított gödöllői kárpitokat: „. ..ezeka textil-munkák immár kiállták a külföld tűzpróbáját is: hozzátartoznak Európa legszebb és legeredetibb szőnyegeihez."'' 0 Befejezésként visszatérek a bevezető részben felvetett problémákhoz. Elsimítani igyekeztem azt a számomra lényegi problémát, hogy az egyes értelmezők mást látnak a kárpitok jelenetein. E bonyolult kérdés megválaszolásának egyik lehetséges részét képezhetik a kárpit-tervek, és azok értelmezési rendszere. A gödöllői kárpitokhoz készített grafikai terveken láthatunk embereket és az őket körülvevő tájat, növényt, néhány tárgyat. Az emberi cselekvés és az emberek egymás közti viszonyának ábrázolásai helyett csak jelek és idézőjelek kerültek a művekre. Ezek az utalások olyan többrétegű értelmezési lehetőséget teremtenek, amelyek kódolása nyolcvanévnyi távolságból nem tűnik könnyű feladatnak. Néhány sajátságos és nagyon érdekfeszítő problémát tár elénk egy norvég kárpitszövést bemutató tanulmány, amely szerint egy médium (rajz) átalakítása egy másik médiummá (kárpit) másodrendű művészetet eredményezett. A kritikus úgy véli, hogy a képes kárpitok terveként készített vízfestmény változatokat újra kellett volna alkotni, az új anyagnak megfelelően. Egyes művészek számára úgy tűnt, a kompozíció nagyítása miatt eltorzulnak a formák és a színek. Gerhard Munthe, a norvég nemzeti művészet képviselője egyik levelében leírta kárpitjai készítésének körülményeit. A művész mitológiai rajzait hirtelen kárpit-rajzoknak nevezték, a számára is váratlan ötlet miatt úgy érezte, hogy olyan témát kell keresnie, amely .alkalmasabb" a kárpitra, vagyis könnyebb adaptálni. A szövőnők közül csak Augusta Christensen tudta kiválóan átalakítani a vízfestményt a szövőszéken. így keletkeztek a Tündérmeséket, Najádokat, norvég nemzeti hősöket ábrázoló képes kárpitjainak tucatjai. 5 1 Milyen jó lenne a gödöllői kárpitok terveit és azoknak a leszőtt művekhez való viszonyait ismerni! Talán a magyar tervező mesterek is tudatosan kerestek olyan témát, amit könnyebb adaptálni. A világháború kitörése nem kedvezett a szőnyegszövő műhelynek, hiszen a gazdasági helyzet megromlott. A díszes vagy képes kárpit a fényűzés egyik lényeges eleme volt, miközben megalakult a Fényűzés Elleni liga. 1907-ben a közismert levelezőlapos hirdetésen a gödöllőiek még azt állították, hogy „minden egyes szőnyeg művészek terve után készül". 1916-ban hirdetést adott fel a gödöllői Szövőiskola a Magyar Iparművészetben, hogy mint az Országos Iparművészeti Iskola tanműhelye megrendeléseket fogad el, illetve az Iparművészeti Társulatban és a Nemzeti Szalon48 Lyka Károly: Vaszary János kiállítása. Új Idők, 1906. 14. április 1. 323. 49 Magyar Iparművészet, 1911. 20. repr. 50 Új Idők, 1909. 40. október 3. 309. 51 Jan-Lauritz Opstad: Gerhard Munthe 1849-1929. Tapestries. Norwegian tapestries from the National Museum of Decorative ArtsTrondheim. Oslo, 1996. 5-30. .// ., jii'í Jl '.S.i V úőúj'iúi-í v- Wifcf Gerhard Munthe: Najádok, 1904 National Museum of Decorative Arts Trondheim Norway
