Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai
30 Farkas Zsuzsa A negyedik bemutatásra kerülő mű, Vaszary János Mézeskalácsos című kárpitja, érdekfeszítő problémákat tár elénk. 22 Több példányban létezik, az egyik a Magyar Nemzeti Galéria 2 3, a másik a Gödöllői Városi Múzeum tulajdona. 2 4 A gödöllői példány jobb állapotban van, jobban megőrizte színeit. Érdekes összehasonlításra adódik most lehetőség, hiszen a két darab jól láthatóan két szövőnő munkája, akik egyes részleteket a maguk módján értelmeztek. Az igényes kárpitnak alapfeltétele a technikai tudás, amellyel a terveket olvassák a szövők. Ahogyan egy zenekar olvassa (hallja) a kottát (a zenét), úgy olvassa, képzeli el a szövőműhely a festményeket. Az eredmény a mesterek felkészültségétől függött, ahogyan egy zenemű megszólaltatása esetében is hasonló folyamat zajlik. A különféle variációkon láthatjuk, hogy a képek síkszerű megjelenése mennyire következetes és mennyire mellőzik a térben látás, a téri környezet érzékeltetését. A szecessziós kárpitok számos alkalommal bizonyítják azt, hogy maga az ornamentika is képnek tekinthető. 1898-ban az Iparművészeti Múzeum megrendezett „A modern művészet" címet viselő nemzetközi tárlaton ismerhette meg a magyar közönség az új szövésmódot, a scherrebeck technikát. Az eredetileg „skandináv gobelin'-nek nevezett szőnyegszövési móddal készített kárpitok Radisics Jenő igazgatónak annyira megtetszettek, hogy megpróbálta a technikát meghonosítani. Az 1900-as párizsi világkiállításon scherrebeck technikájú, magyar témát ábrázoló művekkel kívánt megjelenni. Felszólított néhány magyar művészt szecessziós minták tervezésére. Vaszary János, tanulmányozva a kiállított anyagot, készített néhány kárpittervet. Radisics értesítette elképzeléseiről a Bánátban, a Torontál megyei Németeleméren élő Kovalszky Saroltát, az egyik legügyesebb szőnyegszövőnőt. 2 5 Papp Géza németeleméri országgyűlési képviselő felkarolta azt a tervet, hogy a magyar házi szövőipart művészi produktumokat alkotó közösséggé fejlesszék. Ezért kérte meg a Iparművészeti Múzeum igazgatóját, hogy a torontáliak közvetlenül tanulmányozhassanak egy kárpitot, hogy megállapíthassák: képesek-e hasonló tárgyak létrehozására. A közbenjárás hatására Radisics Jenő Kovalszky Saroltának kikölcsönözte Frida Hansen Angyalok kara (Pünkösdi Kórus) című művét (1897), amelyet a tudatos gyűjtés eredményeként, az Iparművészeti Múzeum már megvásárolt. 2 6 Érdekes módon a norvég művésznő az ún. internacionális stílust, a szecessziót képviselte, amely eltért a nemzeti, hagyományos szőnyegszövéstől. Kovalszky lerajzoltatta a mintát, és egy újabb kikölcsönzéskor már a technikai problémákat is tanulmányozni tudta. Vagyis egy képes kárpiton keresztül sikerült elsajátítania egy új szövési módot, amelyet igen magas színvonalon sikerült magáévá tenni, és utóbb alkalmazni. 2 7 Kovalszky Sarolta 1898-ban leszőtte Vaszary János tervei alapján a cserépben egymás mellett sorakozó babarózsákat, amelyet bemutattak az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán. 1899-ben elkészítette a Juhászbojtár című kárpitot, melynek ma négy-öt leszőtt változata ismert. 2 8 A párizsi világkiállításon Kovalszky Sarolta négy munkával szerepelt, Vaszary János tervezte Juhászbojtár és GólyálZ' című dekoratív művek mellett Horti Pál Repülő libák és Hazafelé című kárpitokkal. A szakértő zsűrik elismerték a művek kiválóságát, nagy nyilvánosságot kaptak, mind a négy művet közölte a Magyar Iparművészet is. 3 0 Györgyi Kálmán a párizsi kiállítás magyar anyagát elemezve kiemelte, hogy a kiváló magyar kárpitokat össze lehet hasonlítani a külföldi, hasonló szövött szőnyegekkel. A magyar művek „fényesen megállják helyüket." Eredej tiségük felismerhető volt az osztrák Ginzkey marffersdorfi szőnyeggyárában készült, Pünkösdi Kórus (Angyalok kara), 1897 Mucha, Myrback, Christiansen rajzai után készült művekkel való összehasonlítás gyapjú, rojtokkal 363 cm x 120 cm során. 3 1 A Torontál hírlapírója azért dicsérte Kovalszky Saroltát, mert meghonosította Iparművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 14763. 22 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 21.; A kárpit konferencia óta megrendezésre került a Magyar Nemzeti Galériában Vaszary János kiállítása. Oriné Nagy Cecília: Vaszary János iparművészeti tevékenysége., Farkas Zsuzsa: Mézeskalácsárus, 1904. In: Szűcs György (szerk.): Vaszary János (1867-1939) gyűjteményes kiállítása. Budapest, 2007. 103-110., 360-361. 23 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 26. 24 Torontál 1898. 104. május 7. 25 Ma az Iparművészeti Múzeum tulajdona. László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. II. Budapest, 1989. 22. 26 Magyar Iparművészet, 1900. 190. repr. 27 Magyar Iparművészet, 1900. 14. repr. 28 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 1-2,4. 29 Magyar Iparművészet, 1900. 14. repr., 35. repr., Horti 1900. 11, 187. repr. 30 Györgyi Kálmán: Iparművészet a párisi kiállításon. Magyar Iparművészet, 1900. 237-238. 31 Torontál 1900. 35. február 19.
