Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai

30 Farkas Zsuzsa A negyedik bemutatásra kerülő mű, Vaszary János Mézeskalácsos című kárpitja, érdekfeszítő problémákat tár elénk. 22 Több példányban létezik, az egyik a Magyar Nemzeti Galéria 2 3, a másik a Gödöllői Városi Múzeum tulajdona. 2 4 A gödöl­lői példány jobb állapotban van, jobban megőrizte színeit. Érdekes összehasonlításra adódik most lehetőség, hiszen a két darab jól láthatóan két szövőnő munkája, akik egyes részleteket a maguk módján értelmeztek. Az igényes kárpitnak alap­feltétele a technikai tudás, amellyel a terveket olvassák a szövők. Ahogyan egy zenekar olvassa (hallja) a kottát (a zenét), úgy olvassa, képzeli el a szövőműhely a festményeket. Az eredmény a mesterek felkészültségétől függött, ahogyan egy ze­nemű megszólaltatása esetében is hasonló folyamat zajlik. A különféle variációkon láthatjuk, hogy a képek síkszerű meg­jelenése mennyire következetes és mennyire mellőzik a térben látás, a téri környezet érzékeltetését. A szecessziós kárpitok számos alkalommal bizonyítják azt, hogy maga az ornamentika is képnek tekinthető. 1898-ban az Iparművészeti Múzeum megrendezett „A modern művészet" címet viselő nemzetközi tárlaton ismerhette meg a magyar közönség az új szövésmódot, a scherrebeck technikát. Az eredetileg „skandináv gobelin'-nek nevezett szőnyegszövési móddal készített kárpitok Radisics Jenő igazgatónak annyira megtetszettek, hogy meg­próbálta a technikát meghonosítani. Az 1900-as párizsi világkiállításon scherrebeck technikájú, magyar témát ábrázoló művekkel kívánt megjelenni. Felszólított néhány magyar művészt szecessziós minták tervezésére. Vaszary János, tanulmányozva a kiállí­tott anyagot, készített néhány kárpittervet. Radisics értesítette elképzeléseiről a Bánát­ban, a Torontál megyei Németeleméren élő Kovalszky Saroltát, az egyik legügyesebb szőnyegszövőnőt. 2 5 Papp Géza németeleméri országgyűlési képviselő felkarolta azt a tervet, hogy a ma­gyar házi szövőipart művészi produktumokat alkotó közösséggé fejlesszék. Ezért kérte meg a Iparművészeti Múzeum igazgatóját, hogy a torontáliak közvetlenül tanulmá­nyozhassanak egy kárpitot, hogy megállapíthassák: képesek-e hasonló tárgyak létre­hozására. A közbenjárás hatására Radisics Jenő Kovalszky Saroltának kikölcsönözte Frida Hansen Angyalok kara (Pünkösdi Kórus) című művét (1897), amelyet a tudatos gyűjtés eredményeként, az Iparművészeti Múzeum már megvásárolt. 2 6 Érdekes módon a norvég művésznő az ún. internacionális stílust, a szecessziót képviselte, amely el­tért a nemzeti, hagyományos szőnyegszövéstől. Kovalszky lerajzoltatta a mintát, és egy újabb kikölcsönzéskor már a technikai problémákat is tanulmányozni tudta. Vagyis egy képes kárpiton keresztül sikerült elsajátítania egy új szövési módot, amelyet igen magas színvonalon sikerült magáévá tenni, és utóbb alkalmazni. 2 7 Kovalszky Sarolta 1898-ban leszőtte Vaszary János tervei alapján a cserépben egy­más mellett sorakozó babarózsákat, amelyet bemutattak az Iparművészeti Társulat ka­rácsonyi kiállításán. 1899-ben elkészítette a Juhászbojtár című kárpitot, melynek ma négy-öt leszőtt változata ismert. 2 8 A párizsi világkiállításon Kovalszky Sarolta négy munkával szerepelt, Vaszary János tervezte Juhászbojtár és GólyálZ' című dekoratív művek mellett Horti Pál Repülő libák és Hazafelé című kárpitokkal. A szakértő zsűrik elismerték a művek kiválóságát, nagy nyilvánosságot kaptak, mind a négy művet kö­zölte a Magyar Iparművészet is. 3 0 Györgyi Kálmán a párizsi kiállítás magyar anyagát elemezve kiemelte, hogy a kiváló magyar kárpitokat össze lehet hasonlítani a külföldi, hasonló szövött szőnyegekkel. A magyar művek „fényesen megállják helyüket." Erede­j tiségük felismerhető volt az osztrák Ginzkey marffersdorfi szőnyeggyárában készült, Pünkösdi Kórus (Angyalok kara), 1897 Mucha, Myrback, Christiansen rajzai után készült művekkel való összehasonlítás gyapjú, rojtokkal 363 cm x 120 cm során. 3 1 A Torontál hírlapírója azért dicsérte Kovalszky Saroltát, mert meghonosította Iparművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 14763. 22 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 21.; A kárpit konferencia óta megrendezésre került a Magyar Nemzeti Galériában Vaszary János kiállítása. Oriné Nagy Cecília: Vaszary János iparművészeti tevékenysége., Farkas Zsuzsa: Mézeskalácsárus, 1904. In: Szűcs György (szerk.): Vaszary János (1867-1939) gyűjteményes kiállítása. Budapest, 2007. 103-110., 360-361. 23 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 26. 24 Torontál 1898. 104. május 7. 25 Ma az Iparművészeti Múzeum tulajdona. László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. II. Budapest, 1989. 22. 26 Magyar Iparművészet, 1900. 190. repr. 27 Magyar Iparművészet, 1900. 14. repr. 28 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 1-2,4. 29 Magyar Iparművészet, 1900. 14. repr., 35. repr., Horti 1900. 11, 187. repr. 30 Györgyi Kálmán: Iparművészet a párisi kiállításon. Magyar Iparművészet, 1900. 237-238. 31 Torontál 1900. 35. február 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom