Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Farkas Zsuzsa: A kép a kárpit tükrében- A Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai
A kép it kárpit tükrében — a Magyar Nemzeti Galéria kárpitjai 31 Horti Pál: Fali szőnyeg készítette Kovalszky Sarolta (Német-Elemér) Magyar Iparművészet, 1900. 11. oldal a háziipart a megye területén, majd ezen túllépve, munkáit művészi szintre emelte. 3 2 1901-ben befejeződött Vaszary János Kislány cicákkal című tervének leszövése, melyet a torinoi nemzetközi iparművészeti kiállításon mutatták be. 3 3 Vaszaryt kitüntető oklevéllel, Kovalszkyt pedig ezüstéremmel jutalmazták. „Kovalszky Sarolta honosította meg nálunk a „scherrebeckiek" modorát, mely abból áll hogy művészek festményeit veszi mintául s azokat szövi „gobelin'-né, s munkája pontosság és finomság dolgában máris felülmúlja a scherrebekiek eredményét. " — írta erről a sikerről a Torontál. Először említve a szövőműhely gondjait, hiszen erkölcsi elismerést többször kapott a művésznő, de anyagi támogatásra szorult. 3 4 A Magyar Iparművészetben is megjelent néhány elismerő sor: „Kovalszky úrnő Vaszary szönyegterveinek megvalósítója, rendkívül ügyes munkás, s ezen művész rajzainak soha nem tévedő visszaadója. Frida Hansen technikáján lelkesülve, sikerült neki valódi művésznővé válnia... " 3 1 1903-ban a szőnyegszövés meghonosításáért, a művészi tervek értelmes és kifogástalan kidolgozásáért állami éremmel tüntették ki. Időben tovább haladunk, és megérkezünk Gödöllőre. A hagyomány szerint 1903-ban a németeleméri szőnyegszövő műhely bezárt, majd a magyar állam kultuszminisztériumának segítségével a szövőszékek egy része Gödöllőre került. Kovalszky Sarolta egyik tanítványa, a szövőműhely vezetője Guilleaume Margit áttelepedett Gödöllőre és a technikai tudnivalókra tanította az itteni szövőlányokat. Az idősödő művésznő tovább dolgozott Németeleméren, munkáiról híradások jelentek meg 1905-ben 3 6 és 1906-ban. 3 7 Mindezek ismeretében érkezünk el a gödöllői szövőműhely és Vaszary János kapcsolatához. 1905-ben Németeleméren készült el Vaszary János két szép kárpitja a Jegyespár 1 8 és a Vásár. Az 1905-ös velencei nemzetközi kiállítás Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett magyar termében két kárpit, négy babarózsás ajtófüggöny és hat karosszék volt. A két kárpit teljesen azonos méretű, mert egy pontosan megtervezett térben, az ajtó két oldalán helyezték el. Ezért tértek el a Vásár kárpit esetében az eredeti grafikai tervtől, hiszen az téglalap alakú volt. A pandant-ok kialakításához a kárpiton hosszában meg kellett növelni a teret. 3 9 Nagyon furcsa a kép alsó középrésze, mert egy lány van a középpontban, aki mélyen lehajtja a fejét, előre nyújtott kezében fekete tárgyat tart, a hátán batyu. Míg a többi hat női alak a kép belseje felé néz, ennek a lánynak velük ellentétes a mozgásiránya, púpossága és arcnélkülisége zavarba ejtő, önmagában szinte értelmezhetetlen. Ismerjük a szőnyeg egy változatát 1905-ből, amely az Iparművészeti Múzeum tulajdona. Ennek felső síkjában a tehén-árusok alakjait helyezték el, majd egy önálló, középső síkban két zsákos női alakot, és még lejjebb a hat nő látható a jobb sarokban. 1907-ben publikáltak egy másik leszőtt variációt Vaszary tervéről, amely sokkal koncentráltabb kivágást követ. A szövőnő nem ismerhette a középső kislány alakját, és így annak zsákja helyén egy lány arc bukkan fel. Ez a kiváló kárpit a Magyar Horti Pál: Falusi pár (Hazafelé) gyapjú, 160 x 280 cm Iparművészeti Múzeum, Budapest, Itsz.: 85.8. 32 Magyar Iparművészet, 1902. 125. repr. 33 Torontál, 1901. 65. március 9. 34 Magyar Iparművészet, 1903.297-300. 35 Torontál, 1903. 79. április 7. 36 Kloszka Rezső: Bárányok. Magyar Iparművészet, 1905. 36. 37 Egy fiatal pár szerelmi történetét jelenítik meg. Magyar Iparművészet, 1906. 102., 103. 38 Melléklet. A képes kárpitok jegyzéke. 27. 39 László Emőke: Képes kárpitok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. II. Budapest, 1989. 22.
