Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)

Erdei T. Lilin: Csipkeműhelyek a 19. század végétől a 20. század közepéig

Csipkemühelyek a 19. század végétől a 20. sztízad közepéig 23 Olyan személyek bábáskodtak a kézimunka-oktatás színvonalának emelése mellett, mint Gróh István tanár, Mihalik Gyula, aki az 1912/13-as tanévtől a textil művészeti szakosztály vezetője volt, vagy Örkényi (Öetzlberger) István, aki számos díjnyertes iparművészeti tervet készített a textilművészet területén is, és gödöllői ösztöndíjas is volt. Fontos megemlíteni Sutter Katalin szaktanítónő nevét is, aki új, sajátos csipketípust alakított ki és tanította az iskola hallgatóinak. Ez a szabadalmaztatott tin. Sutter vagy pozsonyi csipke

1

6, amely nevét a tanítónő korábbi oktatási helyéről kapta. Ezt a csipkefajtát sajnos nem ismerjük olyan széles körben, mint a többi korabeli csipkét, mivel nem maradtak fenn egyértelműen meghatározható Sutter-csipkék, csupán néhány fénykép és rövid leírás. A csipke lényege, hogy horgolt zsinór adja a kontúrvonalat, amit csipkeöltésekkel töltöttek ki. Általában hullámvonalak és sajátos rusztikus virágkompozíciók jellemzik. Az iskolai oktatás keretein belül maradt, pályázatokon és kiállításokon sikerrel szerepelt, de csipkeműhely nem épült rá. Sutter csipkeszegély, 1915 Tervezte: Örkényi István, Kivitelezte: Sutter Katalin Forrás: Díszítő Művészet 1915. 4-5. szám 113. Magánkezdeményezéseken alapuló műhelyek A magánkezdeményezésű csipkeműhely, csipketelep megnevezés általában a szervezeti keret megjelöléséül szolgál. Fő cél az értékesítés volt, de nagy hangsúlyt fektettek a művészi igényességre és a munkanélküliség enyhítésére. Csetneki Magyar Csipke A Csetneki Magyar Csipke

1

7 1905-ben mutatkozott be először a nagyközönség előtt. Kialakulása az iglói Szontagh nővérek nevéhez fűződik, akik az írországi példa

1

8 alapján a korábban bányászatból, kereskedelemből, majd dohánytermesztésből élő, de a század végére munka nélkül maradt csetneki családok asszonyainak szerettek volna megélhetési forrást biztosítani. „Abból indultunk ki, hogy hát az intelligens osztály feladata, hogy gondolkozzék azok helyett, kik nehéz munkában görnyedve, de meg kellő ismeretekkel sem birva reménytelennek nézték sorsukat."'

9 - írta Szontagh Aranka egyik visszaemlékezésében. A nagy múltú felvidéki, nemesi Szontagh családból származó kisasszonyok közül Erzsébet (1856-1917) a különböző kézimunkák készítésében jeleskedett, Aranka (1858-1950) pedig a Mintarajztanoda női festészet szakán tanult. így képzettségüknek megfelelően, Aranka készítette a rajzokat, és Erzsébet dolgozta ki a készítéstechnikát. Új csipkefajtájuk alapjául Párizsban járt unokatestvérük által megtanult ír horgolt csipke készítéstechnikája szolgált, de a magyar népművészetből vett virágmotívumokra egyedi, különleges technikát dolgoztak ki.

2

0 A vastag bélelőszál köré horgolt rusztikus mintaelemek körvonalait vékony szálú horgolt és varrott kitöltések tették légiesebbé. Az első években Csetnekről irányították a munkát, majd hamarosan átköltöztek budapesti lakásukba, és a Királyi Iparművészeti Iskolában tanfolyam keretében tanították ún. csetneki csipkéjüket az ország legkülönbözőbb területéről érkezett hallgatóknak. A nagy sikerre való tekintettel 1910-ben Budapesten kézimunka üzletet nyitottak „Csetneki Magyar Csipke Szontagh Nővérek" név alatt. Különféle technikájú kézimunkákat árultak, például ír méterárut, recemunkát, felvidéki vert csipkéket, halasi csipkét, népi és újonnan tervezett hímzéseket, egyedi tervezésű kézimunka rajzokat, viseletkiegészítőket, lakberendezési textileket, a csetneki csipke készítését bemu16 Stern Anna: A pozsonyi (Sutter) csipke. Díszítő Művészet, 1918-19. V/l., 11. 17 A Szontagh-nővérek kézimunkájuknak a Csetneki Magyar Csipke megnevezést szülőföldjük iránti szeretetből és a csipke magyar jellegének hangsúlyozása miatt adták. 18 Írországban l.ady de Ver kezdeményezésére a 19. századi burgonyavész következtében kialakult éhínség és munkanélküliség okozta gondokon enyhítettek az ír csipke készítésének és értékesítésének megszervezésével. 19 Szontagh Aranka: Magyar kincsek. Csetneki csipke. Otthonunk - Magyar lányok, 1938. május 1. XLIV. évf. 30. sz., 15. 20 A csetneki csipke történtét lásd: Erdei T. Lilla: Az iglói Szontagh nővérek és a Csetneki Magyar Csipke. Debrecen. 2005. Csetneki Magyar Csipke Alapítvány, (további irodalommal) Csetneki csipke sallang, 1913 Tervezte: Szontagh Aranka Kivitelezte: „Csetneki Magyar Csipke Szontagh Nővérek" üzlet bedolgozói Iparművészeti Múzeum, Budapest