Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői szőnyeg 100 éve - Tanulmányok a 20. századi magyar textilművészet történetéhez (Gödöllő, 2009)
Erdei T. Lilin: Csipkeműhelyek a 19. század végétől a 20. század közepéig
24 Erdei T. Lilla tató kiadványokat, képeslapokat, különböző kézimunka eszközöket, de az üzlet legfőbb vonzereje továbbra is a csetneki csipke maradt. Ebben az időszakban bedolgozóik száma már a hétszázat is meghaladta. Hazai és külföldi kiállításokon is sikerrel szerepeltek, Európa számos országába és Amerikába is havi rendszerességgel szállítottak. Az üzlet gyors és látványos sikere azonban rövid életűnek bizonyult. Az I. világháború közeledtével a megrendeléseket sorra visszamondták, így már nem tudták foglalkoztatni bedolgozóikat. 1914-ben végleg bezárt az üzlet. Az I. világháború végén Erzsébet meghalt, de Aranka a két világháború között, az új igényekhez igazítva - a csipke megjelenését és technikáját légiesebbé téve — újra életre keltette a csetneki csipkét. A Csetneki Magyar Csipke újra kedvelt termék lett, de eredeti fényében már nem tudott újjáéledni. Hunnia csipke A hunnia csipke kialakulása szorosan kötődik a tulipán-mozgalomhoz. Fáy Aladárné Edvi-Illés Gizella (1871-1944) gyermekkori elképzelése találkozott az 1906-os tulipán-mozgalom eszméivel 2 1, a magyaros minták kézimunkákon való meghonosításának gondolatával. „Bántott az a körülmény; hogy külföldi, különösen német kézimunkára tanítottak, német mintákkal árasztották el hazánkat, ezek szerint tanultunk hímezni, holott annyi szép magyar hímzömintánk van'.' 1 1 — írta Fáy Aladárné, felidézve fiatalkori emlékeit. E mozgalom hatására, régi vágyát valóra váltva, elkészített egy csupa tulipánmotívumból álló vertcsipke mellényt. Hosszas kísérletezés után elsősorban a sárközi hímzés mintáinak vertcsipkébe való átültetése hozta meg számára az igazi sikert, mert „azoknak álomszerű gazdagsága és egész előadása valósággal csipkére termett". 2 3 Technikájához nem a hagyományos magyar szalagos vertcsipke-technikát vette alapul, hanem sajátos, szabad szálvezetést alkalmazott, mely a magyar csipketörténetben újdonságot jelentett. Eleinte egy-egy csipke egészben készült, később azonban külön elkészített mintaelemekből dolgozták össze, vagy tüll alapra rögzítették a kész kis csipkemintákat. A hunnia csipke nem csak Magyarországon, hanem külföldön is nagy elismerésre tett szert. Virágkorát a két világháború között élte, ugyanis 1936-ban, a Kőröstarcsán létesített csipketelepen számos munkásnőt foglalkoztatva, szervezett keretek között, megrendelésre folyt a munka. Hunnia csipke motívum Tervezte: Fáy Aladárné Edvi Illés Gizella Iparművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 87.150.1. Balatonendrédi csipke A balatonendrédi vertcsipke készítésének megszervezését Kájel Endre református lelkész szorgalmazta: „Rögeszmém, hogy a magyar falu asszonyainak és leányainak a különös magyar csipkével kenyeret adok a kezébe és megnemesítem a magyar falu levegőjét ezzel a művészettek'N A falusi fonók szellemiségét alapul véve, a vallásosság életben tartásának, terjesztésének lehetőségét is ebben látta. Az első csipkeverő tanfolyam 1908-ban indult a paplak helységeiben, Stockei Vilma kézimunka tanítónő vezetésével. Munkaeszközökkel az Iparművészeti Iskola háziipari osztálya segítette a kezdeményezést. Kezdetben „idegen csipkék lemásolásán keresztül indult" a munka, azaz főként fehérneműbe való keskeny, egyszerű szél- és betétcsipkék készültek nagy számban. Az I. világháború után már saját mintákat is terveztek, szalagos vertcsipke technikával. Balatonendréden nem volt hagyománya a csipkekészítésnek, mégis az első évben már ötven asszony és lány sajátította el ezt a kézimunka technikát. Sikerek és kudarcok sora után 21 Benedek Rózsi: A magyar vert (orsós) csipke a század elején. Muskátli, 1941. 69.; Ónodi Szabó Sándorné: Csipkeverés. Technológia. Budapest, é.n. Magánkiadás. 4-5. 22 Fáy Aladárné: A hunnia-csipke. Az Erő, 1929. április, 22. 23 Fáy Aladárné: Hunnia-csipke. Magyar Iparművészet, 1936.68. 24 Kájel Endre: A magyar csipke világhódító útra indul. Budapesti Hírlap, 1924. jún. 15. 117. szám, 120. Balatonendrédi „margarétás, pávafarkas" csipketerítő, 1920-as évek Tervezte: Kájel Endréné (?) Forrás: Boross Marietta: A balatonendrédi csipke története, i. m., 20. kép lm «R .«"eV IgSiJV • "Jpsi
