G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)

146 A kuruc megye 1704. május 14-én 36 Ft adót vetett ki Gödöllőre, melyet 1706. április 25-ig tudott beszedni apró részletekben. A befizetések időpontjai is kirajzolják, hogy 1705 nyarán elmenekült a falu és csak 1706. április 7-én lehetett a helyszínen behajtani egy csekély összeget.

4

3 Az 1704-es évben a Budán székelő labanc Pest-Pilis-Solt vármegye is kísérletezett a Gödöllői-dombság falvainak megadóztatásával, mivel azonban ezek kuruc megszállás alatt voltak, nem ment vele semmire.

4

4 Éppen 1705 augusztusában intéztek egy körlevelet a császáriak Pest megye falvaihoz, melyet a kurucok elfogtak és amelyre Károlyi Sándor generális saját kezűleg jegyezte fel a pusztafalvakat: Aszód, Bag, Dány, Héviz, Gomba, Gödöllő, Kóka, Nagykáta, Ócsa, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápiósüly, Tápiószecső, Tóalmás, Tura, Uri, Szentlászló, Valkó és Zsámbok. Ezek már mind puszták, illetve „a lakosság elmenekült belőlük a németek elől"

4

5. Az éhínség is felütötte a fejét. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése kénytelen volt 1706. január 25-én figyelmeztetni Ujfalusi Ferenc, váceleji paraszthadnagyot, hogy azokban a falvakban, ahol megfordul, csak a legszükségesebb mértékben fogyasszon és adjon nyugtát a népnek mindenről.

4

6 Mindezekhez természetesen hozzájárult az is, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem 8000 fős lovashadsereggel 1705. július 3-tól Ócsárol Szadára és Veresegyházra vonult, ahol július 6-10-ig táborozott. Vay Ádám udvari főkapitány hada ezekben a napokban Szadán állomásozott, a szadai földvárat is körbesáncoltatva. Gödöllő község ekkor már üresen állt. A fejedelem és hadserege 1705. július 10-én elindult Vácon keresztül a Csallóköz felé.

47 Bottyán János Valkóról írt levelet a fejedelemnek 1705. július 29-én, melyben panaszolja: „Heves, Pest vármegyinek is currentaliter ugyanazon órában paraszt-vármegyinek tudtára adtam, hogy minden háztul külemb kenyirrel ma délig legyen Valkónál és egyezzik velem, de semmisem lőtt belőle."

4

8 Vagyis a lakott falvak háztartásaiból sem lehetett egy-egy kenyeret kapnia Bottyán seregének, pedig ez az év a kuruc szabadságharc felfelé ívelő ideje volt. Télre valószínűleg visszatért Gödöllő az erdőkből, mert 1706. január 25-én Pest-PilisSolt vármegye közgyűlésén Szilassy Mihály, a Werlain árvák provizora az összes szomszédot eltiltotta Gödöllő, Isaszeg faluk és Babat, Besnyő puszták jogtalan használatától.

49 Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése Nagykátán 1706. március l-jén 60 szekér kiállítását rendelte el Szolnokról a földvári hídhoz faanyagot szállítani, kivetése szerint Gödöllőnek egy szekeret kellett elindítania. Ez azt mutatja, hogy Gödöllő falu népes volt.

50 A kuruc államvezetés 1706 nyarára már szervezett kitelepítését tervezte az „ellenség torkában" lévő helységeknek. A Pest-Budán állomásozó császári és rác katonaság egyre 43 HORVÁTH L. 1987. 218. 44 HORVÁTH L. 1987. 219., 220. 45 HORVÁTH L. 1987. 226. 46 HORVÁTH L. 1987. 229. 47 HORVÁTH L. 1995. 225-226. pp., HORVÁTH L. 2000. 36-37. pp. 48 HORVÁTH L. 1995. 226. p. 49 BOROSY A. 1983-1987. V. 4436., HORVÁTH L. 1987. 230. 50 HORVÁTH L. 1987.231.