G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
147 erősebben fenyegette a Gödöllői-dombság falvait. Valószínűleg a váci járás szolgabírájához intézett megyei utasításban olvashatjuk: „Minthogy azért a bé hódolt hellyeknek el szállását eő Felsége szorosan kivánnya, s parancsollyais, mindgyárt bontakozzanak ki, az ki adott Patens szerint mindazonáltal, ha aratásig meg akarnak maradni, (: az hódoltak közé értvén Duna mellyéki, Pest elei, Vácz elei helységeket és az Kátákat:), addig való maradásokért 3000 kila búzát, az 5000 fellyül az Haza szükségére adgyanak, az is a jövő héten ben légyen." 5 1 Létszükséglet volt az aratás megtartása, a termény megmentése az ellenség elől. Utána megint eloszlottak a falvak lakói, községenként nem ismerjük a helyzetet. Bercsényi Miklós 1706. október elején levelében említette a „Pest eleirül való helységekből elfutott lakosokat." Ezek visszatérésére nem tartotta alkalmasnak az időt. 5 2 Ráadásul már híre járt, hogy Rabutin császári generális hadserege Erdélyből az ország központja felé vonul. Szolnoknál járt 1706-1707 fordulóján, mely várat kuruc őrsége elhagyta, és azt harc nélkül foglalta el Rabutin. 5 3 Szolnokról a Zagyva völgyében jöttek a császári csapatok. Táboroztak Jászberényben, Jászfelsőszentgyörgyben, Zsámbokon áthaladtak és tábort vertek Dányban, majd Rákoscsabán is, és 1707. január 21-én vonultak be Pestre, Budára. Ez az ellenséges had 1707. január közepén volt legközelebb a pusztán hagyott Gödöllőhöz. 5 4 Tóth András váci járási szolgabíró 1707. február 7-i jelentése szerint ő és az alispán ekkor Hatvannál volt „a felszedett parasztsággal" 5 5. Az 1707-es év nagyon sötét, elkezdődik a kuruc szabadságharc látványos hanyatlása és pestisjárvány is fellép. Valamikor, valószínűleg a termények betakarítására, megint visszatértek a gödöllőiek is. Másként ugyanis nem tudjuk megmagyarázni azt, hogy Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése Szentlőrinckátán 1708. január 16-án elhatározta, kivizsgáltatja, hogy a Csáki ezred katonái milyen kihágásokat követtek el Gödöllőn, Szadán, Veresegyházon és Bagón. 5 6 Másrészt az említett napon Pest-Pilis-Solt vármegye elkészítette a dikális kivetést, melyben szerepel Gödöllő község 638 % dikával és a gödöllői prédikátor 2,75, valamint a gödöllői iskola-rektor 0,5 dikával. 5 7 II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem 1708 októberében megint áttelepítette a Gödöllő, Aszód, Tápióbicske körüli mintegy húsz falut a Gyöngyös és Pásztó közötti falvakba. 58 Az ideiglenesen elhagyott jobbágyházak olykor a kuruc katonaság téli elszállásolására voltak jók. Sőtér Tamás kuruc ezereskapitány 1708. december 3-án Gödöllőn keltezte válaszlevelét II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. 5 9 51 HORVÁTH L. 1987. 233. 52 BÁNKŰTII. 1996.1. 403., HORVÁTH L. 2000. 37. p. 53 HORVÁTH L. 1991. 59-60. pp. 54 PIHÁL K. 2000.22. p. 55 HORVÁTH L. 1987. 232. 56 HORVÁTH L. 1987. 235. 57 HORVÁTH L. 1987. 234, 236. Egyéb adókivetések 237-245. Ezek nagyobb részét azonban a kurucok már nem tudták behajtani 1709-ben. 58 HORVÁTH L. 2000. 37. p. 59 BÁNKÚTI 1.1996. II. 602. p.
