G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
407 Ifj. Marosi Mihály volt a lelkész Gödöllőn 1702-től 1736-ig. 1722-ben ő kezdte el vezetni a református egyház anyakönyveit, és a borítót „Marosi Mihály tanító"-ként jegyezte. Persze a tanító szó abban a korban egészen mást jelentett, mint manapság. „A tanító szót ugyan ebben az időben gyakran alkalmazták, de azzal sohasem a mai értelemben vett tanítót jelölték (akinek mester volt a neve), hanem a lelki tanítót, azaz a papot vagy lelkipásztort." 1 7 A Gödöllői Református Egyház Irattárában fennmaradt egy dokumentum 1730-ból, mely felsorolja Marosi Mihály tanító 16 tanítványának a nevét: Bencsik Mihály, Dányi Margit, Dudás István, Forgács József, Födi Mátyás, Jámbor Mátyás, Jenei Márton, Karácsony István, Kontz József, Matuz Márton, Orgovány András, Pálinkás György, Polyák Mihály, Som György, Takács Júlia, Tamás István. 1 8 Vannak adataink Marosi Mihály pályájának befejezéséről is. Nemcsak prédikátor volt, hanem váci szenior, azaz esperes is. Az esperesi hivatal előbb létezett, mint a szuperintendensi hivatal, a püspök azonban egy fokozattal felette állt az esperesnek. Az esperesek kötelesek voltak a rájuk bízott eklézsiákat a kánonok szerint igazgatni, minden évben egyszer ellenőrizni az eklézsiák és iskolák működését, figyelniük kellett a tudomány tisztaságára, a papok jó erkölcseire, a liturgiák és szertartások megtartására, az eklézsiák vagyonának megmaradására, a templomok, parókiák, iskolák, temetők jó állapotának megőrzésére. 1 9 1737-ben a Szigetszentmiklóson tartott egyházi tanácskozáson „öregsége és szívbajból eredő testi elgyengülése miatt" le akart mondani a prédikátorságról és a szeniorságról, de csak a katedrai szolgálat alól mentették föl. 2 0 Ez azt erősíti meg, hogy oktatással is foglalkozott. Megállapíthatnánk tehát, hogy iíj. Marosi Mihály, akinek az édesapja is 36 évig volt lelkész Gödöllőn, volt a falu első ismert református tanítója. Sok településen előfordult a 18. század elején, hogy a lelkész látta el egyúttal az oktatás feladatát is és nem volt külön rektor, tanító a faluban. Ennek viszont ellentmond egykét adat. 1708-ban a már idézett dokumentumban külön tüntetik föl a prédikátor és az iskolarektor adóalapját. Ha ez egy személy lett volna, akkor nem szerepelne külön tételként. Azonkívül 1722-ben, amikor Marosi Mihály elkezdi vezetni az anyakönyvet, mindjárt az első évben szerepel benne Bátorkeszi Ferenc tanító fia megkeresztelése, majd 1733-ban felesége halála kapcsán. Tehát a 18. század elején már külön tanítója is volt a református közösségnek, de a lelkész is oktatta a gyermekeket. Sok érdekességgel szolgál a Sztregovai család története, amelyik három tanítót is adott Gödöllőnek. Idős Sztregovai János (1807-1849) Szokoláról került 1835-ben Gödöllőre iskolarektornak, és itt szolgált haláláig. Halálához egy legenda kapcsolódik, 1849-ben az isaszegi csata győzelmének hírét hozta elsőként Gödöllőre, ebben a titkos hírszerző munkában meghűlt, s tüdővészben halt meg 1849. június 3-án. 2 1 Két fia 17 TÓTH ISTVÁN Gy. 2003.182. p. 18 A Petőfi Sándor Általános Iskola e dokumentum alapján ünnepelte az iskola fennállásának 225. évfordulóját 1955ben, amikor márványtáblát helyeztek el az iskola (ma a Református Líceum épülete) falán, majd a 250. évfordulót 1980-ban. Ld. NEMESI. 1980. 19 TÓTH F. 1808. 300-302. pp. 20 FÓLDVÁRY L. 1898. II. 76-77. pp. 21 GYÖRE Z. 1996. Ref. 1404. A Gödöllő, 1975. c. monográfia is leírja ezt a történetet (DÉKÁN A. 1975. 143-144. pp.), ami szájhagyomány útján maradt fenn, bár azt írja, hogy Farkas Józsefnek hívták a tanítót, de ez tévedés. Ha igaz a történet, az életrajzi adatok alapján csak Sztregovai János lehetett a szóban forgó tanító.
