G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
408 77 volt, és mindkettő tanító lett, az apa nyomdokaiba lépett. Az apa halála után ifj. Sztregovai János (1830-1864) lett a rektor, aki szintén élete végéig a gödöllői református iskolában dolgozott. Szerencsétlen véget ért rövid élete (34 éves korában halt meg). 1855. március 15-én kötött házasságot Domokos Teréziával, aki előző férjétől törvényesen elvált. Féltékenységből állandóan gúnyolta feleségét, aki dühében puskával lelőtte. Az anyakönyv szemérmesen csak annyit ír ifj. Sztregovai János halálánál, hogy „puska által szerencsétlenségből". 2 2 Ezután Zelovics Gábor segédtanító vette át az iskola vezetését, 2 3 majd 1865 májustól a másik fiú, Sztregovai József (1832-1892), aki 1865-től 1877ig dolgozott kántortanítóként Gödöllőn. Eddig apa és fia tragikusan távoztak a gödöllői iskolából, Sztregovai József viszont botrányosan. Többször ittas állapotban próbálta ellátni énekvezéri feladatait a templomban, amiért aztán elbocsátották állásából. 1877ben megfosztották tanítói beosztásától és csak az énekvezérségben hagyták meg kegyelemből lakás nélkül, 300 forint évi díj és a szokásos stolárék mellett. Újabb botrányok okozása miatt azonban énekvezéri állásáról is le kellett mondania 1881-ben. 2 4 A tanító bérezéséről - a prédikátoréhoz hasonlóan - díjlevelet készítettek, amelyet mellékeltek a canonica visitatióhoz. A gödöllői oskolamester első díjlevele 1819-ből maradt fenn. Eszerint 30 rénes forint készpénz, fél mázsa marhahús, fél mázsa só, 15 font faggyú, 30 mérő rozs, 8 mérő zab, két szekér széna, kaszáló, szüretkor bor, két öl fa jár neki, ezenkívül az iskola fűtésére az uraság biztosít két és fél öl gömbölyű fát. Minden iskolába járó gyerektől kap egy véka rozst, egy garast a fűtésért, nyáron egy csirkét. Halott temetéséért a szokott stólapénz és őröltetés is jár neki. Ezenkívül megilleti parókiális szántóföld három helyen: Ökörteleknél Som István és a jegyző földje mellett, a Bolnoka farkánál a prédikátor és a római katolikus kántor földje mellett és a Bolnokánál, amelynek egyik szélén az erdő van, a másikon pedig a gazdák földjeinek a forgója. Ezenkívül szolgáltatásokat is végez az egyház a rektornak: az őszi vetés alá való földet az eklézsia háromszor megszántja, learatja és a termést behordja, a tavaszi vagy zab alá való földet is megszántja az eklézsia, de annak a termését a rektornak kell betakarítania és behordania. Kukorica-, kender- és káposztásföld is jár a rektornak, ezek trágyázását, szántását, a termés behordását szintén vállalja az eklézsia. Ezek a földek nem voltak dézsma alatt soha. 2 5 Az 1848-as vagyonleltár szerint a tanítónak a belsőségekből, káposztaföldből, kenderföldből és szántóföldből összesen 14 hold föld birtoka volt (1200 négyszögöllel számolva). 2 6 A tanítónak feleannyi volt a fizetése, a jövedelme, mint a lelkésznek. Előfordult továbbá, hogy az eklézsia kölcsönadott a rektornak egy kisebb összeget (10 forintot), külön fizettek neki a húsvéti diákok tanításáért, előfordult, hogy a neki járó terményt (zab, széna) vagy fát pénzben fizették ki. Az eklézsiának az oktatással kapcsolatos kiadásai közé tartozott 22 GYÖRE Z. 1996. Ref. 1803. Ld. a művelődéstörténeti fejezetet. 23 Református anyakönyv. A Gödöllői Ref. Egyház Irattára. 24 Protocollum 1877-79. Protocollum 1881. A Gödöllői Ref. Egyház Irattára. 25 Canonica visitatio 1819. Ráday Levéltár. 26 A Gödöllői Református Egyházközség vagyonleltára. Az eredeti földkönyvből kiírta Somody Károly uradalmi mérnök. Gedellő, 1848. július 1. A Gödöllői Ref. Egyház Irattára.
