G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN

59 sággal számolhatunk Gödöllő környezetében, másrészt kisebb germán majorságok is voltak, melyek talán a visszamaradt kvád-szvéb néphez tartoztak. Legközelebbi temetkezéseik Csőváron és a Nógrád megyei Jobbágyin kerültek elő. Közülük a csővári a hun kori lakosokat jelzi,

4

2 míg a jobbágyi már egy hun kor utáni, 5. század végi falura utal.

4

3 Ez a korszak egyébként a legismeretlenebb, a legkevésbé kutatott vidékünk történelmében. így bizonyos, hogy egyetlen sikeres régészeti ásatás is lényegesen bővítheti, sőt megváltoztathatja ismereteinket. A 454 és 567 közötti idő a Tiszántúlon a gepida királyság kora volt.

4

4 Gödöllő messze túl volt határaikon, sőt érdektelen volt számukra. A gazdag bizánci város, Sirmium volt vágyaik tárgya. Gepidia északnyugati határvidéke mintegy 60 km-re húzódott Gödöllőtől (legnyugatibb pont Tarnaméra). Gödöllő történetének következő nagy korszaka az avarokhoz kapcsolódik. 567-ben megjelennek a Kárpát-medencében a Dunántúlon élő langobardok szövetségeseként, és a tiszántúli gepida királyság sorsa ezzel megpecsételődött. Velük újra egyetlen nép uralma alá került az Alföld és a Dunántúl,

4

5 sőt az egész Kárpát-medence és még azon is túl időlegesen a Moravától nyugatra terjedő, későbbi Morvaország, a mai Ausztria síkvidéki része, Horvátország és Szlovénia, az Al-Duna menti síkság. Egy egész kis birodalom, bár Aváriát nem szokták birodalomnak nevezni, ellentétben más, birodalmi nagyságról álmodozó nemzetekkel (Nagymorva Birodalom). Az elkövetkező 250 évre az ő jelenlétük a meghatározó Gödöllő környékén. Megjelenésük iránya éppen olyan rejtélyes, mint a szarmaták esetében. Először ugyanis a Kárpátok felett vonulnak nyugat felé, és a türingeket támadják. Ott vereséget mérnek rájuk, és tovább nem is kísérleteznek a hódítással, pedig kisebb ellenállásba ütköztek volna, mint dél felől közeledve, bizánci érdekeket sértve. Visszafelé akár meg is jelenhettek volna a Dunántúlon, hiszen a langobardok szövetségkötésében „benne volt a pakliban", hogy inkább békében elvonulnak Itáliába, mintsem nyakukba vegyék az avar szövetség hátrányait. De az avarok nyugat felőli beköltözését egyelőre semmi sem bizonyítja, az írott források pedig a bizánciakkal való egyezkedésekről, majd csatározásokról írtak.

4

6 A szarmata korban a Duna-kanyar egy magas szervezettségű, írásbeliséggel rendelkező kultúra előretolt állomása volt. A későbbiekben mindkét oldal azonos nép uralma alatt állt, melynek nem volt írásbelisége. Nem is maradtak fenn róla sem saját, sem idegen népek feljegyzései, legalábbis addig, amíg az idegeneknek nem volt szükségük a történések megörökítésére. De a fennmaradtakat is csak közvetve vonhatjuk be Gödöllő történetébe, mert távol történt eseményekre vonatkoznak. Kezdetben az avarok és bizánciak háborúságáról, történetük végén a frank seregek nyugat-dunántúli harcairól az avar belháború hadi színhelyek és tettek nélküli említéséről, és más, a helytörténethez sokszoros áttételen át kapcsolódó eseményekről szólnak. A Csörsz-árok ekkor még nagyon jó állapotban lehetett, és a sáncok egy még oly 42 KOVRIG I. 1959. 209. p. A hun korból való a csömöri cikáda fibula is, de a hun kori népességben inkább keleti, mintsem helyi germán előkelőség asszonyára utal: BÓNA1.1993.182. és 95. kép. 43 KISS A. 1981. 168-169. pp. 44 BÓNA 1.1974.7-17. pp. 45 BÓNA 1.1971.23. p. 46 SZÁDECZKY-KARDOSS S. 1992.; POHL W. 1988.