G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A TÁJ RÉGÉSZETI EMLÉKEI - Mesterházy Károly: GÖDÖLLŐ FÖLDJE A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A HONFOGLALÁS KORÁBAN
60 erős népet is, mint az avarok, annak respektálására indítottak. A sánctól északra a legkorábbi időben nagyon szórványosan fordulnak elő sírjaik. De még ezek az adatok se mind tekinthetők bizonyosnak, mert néha csak egy-egy szem gyöngy 4 7 vagy edényperem (Felsőgöd-Csomádi rét) 4 8 alapján mondtunk ítéletet. Biztos adataink vannak azonban Nógrádverőcéről (hosszú fülű kengyel) 4 9, Veresegyházról a Fürdő utcából (korai sír) 5 0, a váci kavicsbányából (korai temető) 5 1 és délebbről Kerepesről (5. kép). 5 2 Magáról Gödöllőről csak a Petőfi utcából ismerünk feltételesen korainak meghatározható leleteket (egy fazék). 5 3 A késő avar kor elejéről (amit közép avar kornak is szoktak nevezni) a környékről már számos lelőhelyet tartunk nyilván. Az ekkori településhálózat már túlterjed a Csörsz-árok vonalán, és időben törés nélkül átmegy a késő avar kor második felébe. Míg a korai avar-korra inkább csak sírok, kis családi sírcsoportok a jellemzőek, a késő avar korra a nagy, több száz (ritkán több ezer) sírós temetők a jellemzőek. Persze vannak olyan avar temetők is, amelyek mindhárom korszakon át használatban voltak. Ilyen a vác-kavicsbányai is. A közép és késő avar kori temetők közé tartozik a váchartyáni, 5 4 valószínűleg a Veresegyház-Arany János utcai, 5 5 és a Gödöllő-Erdészeti műhelynél talált temetőrészlet. 5 6 Az avarok első generációjának kimutatása 5 7 éppen olyan nehéz, mint a jazigoké vagy más honfoglalások legkorábbi emlékeinek meghatározása. A 600-ig terjedő időszakra Gödöllő környezetéből nem is tudunk példát felhozni (ha nagyon hiperkritikusak vagyunk, akkor máshonnan sem). De már a második generáció idejétől megszaporodnak a sírok, és kezdenek nagyobb temetők is felbukkanni. Környékünkön azonban túl későn kezdődtek meg a tervszerű kutatások, így a kerepesi sírok zöme is elpusz47 Vácrátót: MRT 9. [XIII/2.] 533., 35/34. lh. 48 MRT 9. [X11I/2.] 89. 7/2 lh. 49 MRT 9. [XIII/2.] 20/8 lh. 50 MRT 9. [XIII/2.] 561-562, 37/30. lh. 51 TETTAMANTI S. 2000.122. p. 52 TÖRÖK Gy. 1973. 113. p.; SZENTPÉTERIJ. 2002. 190. p. 53 SZENTPÉTERI J. 2002. 146. p.; MRT XIII/3.10/42. lh. 54 FERENCZYL. 1963. 84. p. 55 SZENTPÉTERI J. 2002. 411. p.; MRT 9. 37/33. lh. 56 SZENTPÉTERI J. 2002. 146. p.; MRT XIII/3.10/21. Ih. 57 BÁLINT Cs. 1995. 241-262. pp.
