G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
414 20-ig kellő bizonyítványaikkal jelentsék magukat a helybeli helyettes plébánosnál. Kelt Gödöllőn, aug. 18-án, 1860. Odrobenyák Nep. János helyettes plébános." 5 6 Majd Odrobenyák János 1863-ban a püspöknél kérte a kántortanítói és a segédtanítói állás elkülönítését, de ezt nem sikerült elérnie. Utána a város vezetésénél próbálkozott, a segédtanító részére szeretett volna megszavaztatni 300 forint fizetést, ami kiemelten jó fizetésnek számított akkoriban, ez a terve azonban azért hiúsult meg, mert Gödöllőn akkor a szolgabíró is és a jegyző is református volt, akik nem támogatták egy katolikus tanítói állás létesítését. Az a kompromisszum született, hogy a kántortanító a teljes eltartás helyett csak ebédet adott a segédtanítónak, és az első osztályba járó gyerekek utáni tandíjat a segédtanító kapta. 5 7 A tanulók létszámáról a canonica visitatiók és az egyházmegye éves jegyzőkönyvei (sematizmusok) szolgáltatnak információt. 1838-ban 42 fiú és 30 lány tanulója volt az iskolának. Miként általában mindenütt, Gödöllőn is nyáron kevesebben jártak iskolába, hiába buzdította a polgári elöljáróság is a szülőket a gyerekek iskolába küldésére. A félévi értesítőket a felettes lelkész irányításával adták át a tanulóknak. A tanév kezdetét és végét a pap határozta meg. A hivatalos katekizmus, a biblia, a helyesírás alapjai, számtan, Magyarország földrajza képezte a tantárgyakat. A serdültebbek közül mintegy harmincan tudtak már írni, az ifjabbak az ábécé betűzésével és olvasással voltak elfoglalva. 5 8 1845-ben 84 tanuló tett vizsgát, melyen a kerületi esperes nem jelent meg, noha kötelessége lett volna, jelen volt viszont néhány uradalmi tiszt. 5 9 A későbbi években is hasonló létszámmal működött az iskola: 1846 és 1855 között 60 és 112 között mozgott a tanulók létszáma. 6 0 A gedellői rám. kath. elemi és vasárnapi iskola jegyzőkönyve 1859-1879 című dokumentum alapján évről évre követhető nemcsak a tanulói létszám alakulása, de a nevek alapján az osztály összetételének változása, a tantárgyak száma és a gyerekek minősítésének szempontjai is. Az 1859-1860-as tanévben kiemelkedően magas - 132 fő -, az 1865-1866-os tanévben viszont kiugróan alacsony - 86 fő - volt a tanulók létszáma. Minden évben öten-hatan kimaradtak az iskolából. A következő tantárgyakat oktatták: hittan és biblia, földrajz, magyar írás és olvasás, német írás és olvasás, fejbeli és írásbeli számtan. Az oktatás nyelve magyar volt. Ezenkívül a tanulók erkölcsi viseletét is minősítették változatos jelzőkkel: csendes, komoly, példás, szelíd, békés, illedelmes, eleven, pajkos, kihágó, törvényszerű, törvényellenes. A tanulmányi előmenetelt 1-től 5-ig osztályozták: 1 kitűnő, 2 jeles, 3 jó, 4 elégséges, 5 elégtelen. Az 1866-67. tanév második félévében feljegyezték, hogy Feit István, Katzer János és Maurer József német ajkú, nem bírja a magyar nyelvet, ezért nem tett vizsgát. 61 Évente kétszer, április 3-án és augusztus 2-án volt „próbatét" a tanodában. Augusztus 24-ig tartott a tanítás, ezután hatheti szünet következett, és október elején kezdődött 56 Tanodai Lapok, 1860. aug. 23. 408. p. 57 Gödöllői História Domus. I. 117. p. 58 Canonica visitatio Gedellő. 1838. 37. p. GVM TD 2006. 66. 1. 59 Gödöllői História Domus. I. 91. p. 60 VPL Catalogus Venerabilis Cleri Diocesis Vaciensis ad annum 1846,1847,1848, 1851,1854,1855,1861. 61 A gedellői róm. kath. elemi és vasárnapi iskola jegyzőkönyve. GVM TD 2006. 67. 1.
