G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: AZ OKTATÁS KEZDETEI
415 újra a tanítás. A püspök általában a bérmálás alkalmával jelent meg személyesen az egyházmegye településein, és akkor az iskolát is meglátogatta, egy-két tanulót ki is kérdezett, ily módon tájékozódott a helyi oktatás helyzetéről. 6 2 A római katolikus egyház vasárnapi iskolát is működtetett inasok számára. A Helytartótanács 1795-ben kiadott rendeletében kötelezte a városokat vasárnapi iskolák felállítására, hogy az írni, olvasni, számolni nem tudó inasok oktatásban részesülhessenek. Majd 1846-ban egy újabb rendelet erősítette meg a vasárnapi iskolák intézményét. 63 Gödöllőn Paulovics Mihály adminisztrátor vezette be a vasárnapi iskolát 1853-ban, s akkor a 34 inason kívül a hívek közül is sokan részt vettek rajta. A következő adminisztrátor, Sponer József is folytatta a vasárnapi iskola hagyományát, sőt ő „mindkét nembeli serdültekre" kiterjesztette a hétvégi iskolalátogatás lehetőségét 1855-ben. Vasárnap délután fél kettőtől negyed háromig magyar és német nyelv, továbbá számtan, negyed háromtól háromig pedig hittan oktatás folyt. 6 4 A vasárnapi iskola minden évben advent első vasárnapján indult, s legalább húsvétig tartott. Az 1860-tól vezetett jegyzőkönyv tanúsága szerint később még hosszabban kinyúlt a vasárnapi iskolai tanév: novembertől júliusig tartott. 1860 és 1867 között 37 és 49 fő között mozgott a vasárnapi iskola tanulóinak létszáma. Ha a tanuló inaséveinek végére ért, bejegyezték a neve mellé, hogy „felszabadult". Würth Benedek kántortanító az 1866-67-es tanévben két tanuló neve mellé is odaírta, hogy „erkölcstelen". Lener Alajos esetében talán még indokoltnak is tűnik ez a súlyos jelző, mert hogy csak egyszer jelent meg a vasárnapi iskolában, de Sándor György szinte minden alkalommal jelen volt az oktatáson, mégis „erkölcstelen" jelzővel illette a kántortanító, háromszor aláhúzva. Szvoboda Ignác tanítónál sok az „elszökött" és „meghalt" bejegyzés. Egyébként református és izraelita vallású tanuló is járt a vasárnapi iskolába. 6 5 IZRAELITA ELEMI ISKOLA A letelepedni szándékozó zsidóság nagy nehézségekbe ütközött a váci járásban a 18. század elején. A járás területének fele három olyan nagy uradalomból állt - Grassalkovich-uradalom, Fekete János fóti uradalma és a váci püspökség birtokai -, amely nagymértékben elzárkózott a zsidóság befogadásától. Noha laktak zsidók a Grassalkovichuradalomban, a 15 községből 13-ban telepedtek le izraeliták, de kis lélekszámban, 5-10 fő mindössze és az uradalom központjában, Gödöllőn a Grassalkovichok alatt végig nem volt egyetlen zsidó sem. „Grassalkovich Antal nem tartozott azon főurak közé, akik a zsidóságot védelemben részesítették." 6 6 Csak amikor a Sinák tulajdonába került 62 Gödöllői História Domus. 1.106. p. 63 MÉSZÁROS 1.1995. 31 -32. pp. MÉSZÁROS 1.1996. 36. p. 64 Gödöllői História Domus. 1.102., 104. p. 65 A gedellői róm. kath. elemi és vasárnapi iskola jegyzőkönyve. GVM TD 2006.67.1. A vasárnapi iskolába járókról 1860-tól 1870-ig vezettek jegyzőkönyvet. 66 MOESS A. 1968. 31. p.
